Kenderből tényleg lehet csinálni papírt és még sok dolgot?

Azért mert lehet másból papírt csinálni, még nem biztos, hogy jó ötlet. Pl az alma papír nagyon könnyen szakad, és jóval drágább.

Fagyott kutyából is lehet sámlit csinálni de nem jó ötlet.

A kenderpapír környezetbarát és tartósabb, mint a fából készített papír. „A fa papíripari felhasználásának csökkentése megállíthatná az erdõk világméretû irtását egy javaslat szerint, amely a kender papíripari felhasználását ajánlja. Szakértõk véleménye szerint a kenderrost tulajdonságai olyanok, hogy tulajdonképpen mindenféle minõségû papír elõállítható belõle. Tovább azért, mert a kender alacsony lignintartalma miatt a papírgyártásban használt savak mennyisége is csökkenthetõ. A világos krémszíne miatt környezetbarát fehérítésre ad lehetõséget, a veszélyes klór vegyületek alkalmazása helyett. A kisebb mértékû fehérítés kevesebb dioxint és kevesebb vegyi anyag mellékterméket eredményez. A kenderrostból készült papír nem bomlik le olyan könnyen, és nem sárgul meg, ha savmentes eljárást alkalmaznak. A kendert Franciaországban évtizedek óta használják papírgyártásra.

Magyarország a kevésbé erdõsült országok közé tartozik és ezért a kenderpozdorja termése is jelentõs szerephez jutott a 70-es években, hiszen évi 50 000 m3 pozdorjalap a bútoripar alapanyagát képezte.

A magyar kormány a megújuló energiahordozók teljes energiafelhasználáson belüli részarányának növelését és környezetvédelmi intézkedések bevezetését tervezi. A program célkitûzéseihez jól illõ növény a rostkender, melyet Magyarországon a honfoglalás óta, az ország délkeleti régióiban folyamatosan napjainkig is termesztünk.

A hazai szakmai közlések a kendert, mint energiahasznosítás céljára termeszthetõ növényt gyakran kihagyják a felsorolásaikból, pedig számított energiahozama 230 GJ/ha/év, mellyel elsõ helyen áll a szántóföldrõl lekerülõ, illetve megtermelhetõ biomasszaféleségek sorában.

Sajnálatos módon a laikus közvélemény ma is gyakran összetéveszti az ipari kendert a marihuana (hasis) kenderrel. Ez akadályozza bizonyos mértékig az ipari kender újraélesztését. Jelenleg hazánkban a kendertermesztés újbóli feltámasztásának a legfõbb akadálya a szemlélet, az ismerethiány, az innovációs óvatosság és a tõkehiány, hiszen talaj- és éghajlati viszonyaink mit sem változtak a rendszerváltás óta. Megfelelõ, a jelenlegi EU-termékpályákhoz igazodó termesztéssel ismét az élvonalbeli kendertermesztõ országokhoz zárkózhatnánk fel.

A kendertermesztés hazai támogatási rendszerének kidolgozásához a fentiek figyelembe vétele kívánatos lenne. Ez hozzájárulna termesztésének újraélesztéséhez, az új, korszerû feldolgozó és végtermék-elõállító technológiák bevezetéséhez és elterjedéséhez, mellyel a kender, ez az emberiség legkorszerûbb növénye hazánkban is ismét megfelelõ szerephez juthatna.