Nyugdíjjárulék számítás?

Hát kicsit zavaros a leírásod, valószínű azért nem kaptál még rá példát. Többször elolvastam, aztán rájöttem, hogy a nyugdíjjárulék-fizetés felső határáról lehet szó.

Nyugdíjjárulékot bizonyos határig kell vonni a fizetésből, ha azt a határt eléri a dolgozó, akkor már nem kell vonni, nem is számít bele majd a későbbi nyugdíjába.

2011-ben ez a határ napi 21.000,- Ft. Kicsit leegyszerűsítve, ha valaki naponta bruttóban 21.000,- Ft fölött keres, akkor a feletti rész után már nem kell levonni a 10 % nyugdíjjárulékot tőle.

Az életben ezt így számoljuk:

21.000 x 365 nappal = 7.665.000,-. Alapból, éves szinten eddig a megszerzett bruttó bérig kell nyugdíjjárulékot fizetni. Ha a dolgozó év közben jött, például október 11-én lépett munkaviszonyba, akkor a január 01. és október 10. közötti időszakot levonod a felső összegből. Tehát 283 nap x 21.000,- = 5.943.000,- lejön a 7.665.000,- Ft-ból. Tehát neki csak 1.722.000,- Ft bér után kell nyugdíjjárulékot vonni év végéig. Ha menet közben például táppénzen lesz, akkor a táppénz napjai x 21.000 forintot is le kell vonni - mostmár - az 1.722.000,- Ft-ból, mivel a tb. törvény szerint - ahol fel van sorolva, hogy mi csökkenti a járulékplafont - le kell vonni.

Remélem érthető voltam.

Számolhatod Te úgy is, hogy október 01-jétől december 31-ig megnézed a napokat, és azt szorzod be 21.000 Ft-tal. Ugyanaz lesz az eredmény. A dolgozó bármikor lép be, mindig december 31-ig számolod ki, hogy mennyi lesz a járulékplafonja. Ha mondjuk december 12-én elmegy, akkor a december 13-tól december 31-ig lévő napok x 21.000 Ft-tal csökkented a belépésekor kiszámolt plafont. Ugyanígy csökkented azokkal a napokkal x 21.000 Ft-tal a belépésekor kiszámolt plafont, amelyekre nem volt "bérezése". Pld. fizetés nélküli szabadság, táppénzes napok, biztosítás nélküli napok....

Nyugdíjjárulékot minden után vonunk, ha a jogviszonya alapján biztosítottnak minősül. Például megbízási jogviszony után nem biztos, hogy mindig, mivel a törvény alapján csak bizonyos esetekben minősül az biztosítási jogviszonynak. Ez benne van a tb. törvényben, kicsit hosszú, ezért nem részletezem. Ha biztosításnak minősül vonsz, ha nem, akkor nem. Adódhat olyan is, hogy egyik hónapban vonnod kell, a másikban pedig nem.

Visszatérve a plafonhoz: Mivel előre nem tudod, hogy mennyit fog a dolgozó keresni, ezért "göngyölítve" figyeled a bérét, átlépi-e a határt, vagy sem. Ha véletlenül vontál tőle nyugdíjjárulékot, pedig nem kellett volna, akkor a rendelet szerint, az észleléstől számított 15 napon belül rendezni kell, vagyis például pénztáron keresztül vissza kell fizetned a dolgozónak azt az összeget, amit már nem kellett volna levonnod tőle. Mivel hiába vontad le, akkor sem fog a nyugdíjalapjába bele számítani.

Levezetem a példádat kétféleképpen: Az eredmény ugyanaz lesz. Remélem ebből rájössz a logikájára.

A járulékplafon napi szinten 21.000,- Tehát éves szinten 21.000,- Ft x 365 nap = 7.665.000,-

Dolgozó - sima ügy munkaviszonyos, tehát mindig vonunk tőle a plafonig nyugdíjjárulékot - belép október 01-jén.

Járulékplafonja: október 01-jétől december 31-ig (mivel nem tudod meddig marad munkaviszonyban) 31 nap + 30 nap + 31 nap = 92 nap x 21.000,- Ft = 1.932.000,- Ft

Mivel az éves keresete 3 M forint volt, ezért nem vonsz az egész után nyugdíjjárulékot, csak amíg az 1.932.000,- Ft-ot el nem éri a bére. Vagyis 1.932.000,- x 10 % lesz a nyugdíjjáruléka. A többi bére után már nem vonod le.

2. varia:

Éves járulékplafon ugyebár 7.665.000,- Ft. Dolgozó belépett október 01-jén. Tehát január 01. és szeptember 30. között nem biztosított nálad, tehát ezekkel a napokkal csökkented a járulékplafont. Január 01-jétől szeptember 30-ig a napok száma: 273 nap x 21.000,- = 5.733.000,-Ft. Ezt levonod a 7.665.000,- Ft-ból, és megkapod, hogy október 01. és december 31. között mennyi lesz a járulékplafonja. Ugyanannyi: 1.932.000,- Ft.

A Te példádnál maradva, ha az éves jövedelme 1.176.000,- Ft, akkor az egész 1.176.000,- Ft után levonod a 10 % nyugdíjjárulékot, mivel a számított plafonja 1.932.000,- Ft, tehát a éves jövedelme nem éri azt el, ezért vonom az egész után. De ha már mondjuk 1.950.000,- Ft lenne a jövedelme, akkor a különbözeti 18.000,- Ft már nem nyugdíjjárulék-köteles, tehát az után már nem vonod le a járulékot. Neki mindenféleképpen csak 193.200,- Ft lehet a nyugdíjjáruléka. Tehát ha összeszámolva (göngyölítve) a dolgozótól levont nyugdíjjárulék mondjuk 195.000,- Ft, akkor a kettő különbözetét (1.800,- Ft) vissza kell térítened a dolgozó részére.

A 21.000 Ft csak a járulékplafon számításánál érdekes, ne keverd bele a 10 % nyugdíjjárulék levonásába. Azzal csak a plafont kell számolnod, semmi a köze a 10 % nyugdíjjárulékhoz.

Adódhat például olyan, hogy valaki egész évben táppénzen van, és mégis fizetnek neki ki jutalmat mondjuk az előző évi munkájára tekintettel, akkor neki biztosan nem kell a jutalomból nyugdíjjárulékot vonni, mivel a táppénz napjai x 21.000 Ft-tal 0-ra fogja csökkenteni a járulékplafonját.

Mind a két válaszoló én voltam. Sok sikert kívánok a vizsgádhoz, ügyes légy és jól figyelj oda... csak józan paraszti ésszel, egyszerűen próbálj gondolkodni, hogy kiigazodj ebben az eszement törvényrengetegben.

Üdv: Tui.