Hol találok olyan cikket, könyvet, ami arról ír, hogy a havi jövedelmünk hány %-át tegyük hosszú távú befektetési alapba (kb.10%), hány %-át rövid távú befektetésbe, hány %-át kéne felhasználni optimális esetben a havi szokásos fogyasztásra stb?
Jól akarok élni egész életemben és ez tudom, hogy csak kizárólag rajtam áll.
Azt tudom, hogy az a "meggazdagodás titka", hogy kevesebbet kell költeni, mint amennyit keresünk.
Pénzügyi tervezéssel és hosszútávú gondolkodással elérhetjük a céljainkat.
Azt már olvastam, hogy a fizetésünk 10%-át kéne hosszútávú befektetési alapba tenni és majd 30-40év múlva kivenni.
Vegyünk egy példát.
200ezres havi leadózott kereset adott.
- Havi 20e megy befektetési alapba (kb. 40éves lejárattal)
- A jövedelem hány %-át kéne, hogy kitegye az étkezés, lakhatás, vagyis a minden hónapban esedékes fogyasztási kiadások?
- A megmaradó pénz hány %-át kéne rövid távú dolgokban "forgatni"?
Válaszaitok előre is köszönöm!
Szívesen olvasnék erről könyveket is!
(amúgy www.tothandras.hu-t szoktam olvasgatni)
válasza: válasza:Ez nem ilyen egyszerű.
Pl. a párom közel egy évig munkanélküli volt, 90 ezerből éltünk havonta, amiből 50 volt az albérlet.
Most elkezdett dolgozni, a bevételünk hirtelen felugrott 250 ezerre.
Az első esetben akár akartuk, akár nem, a teljes jövedelmünk elment, ott nem volt kecmec.
Most ésszel kell csinálni, nyilván egy kicsit többet költünk, mert most tudunk pl. ruhát venni, ami az elmúlt évben kimaradt, de azért 80-100 ezer körül félre tudunk tenni.
De ez sem garancia semmire. Ha valamelyikünk elveszíti az állását, akkor megint nem tudunk majd félretenni, sőt esélyes, hogy a már félrerakotthoz hozzá kell nyúlni.
Egyébként nekem egy olyan befektetési alapom van, amibe havi 10e-t rakok be. Ez még egy elfogadható összeg, amit ki tudok fizetni. De ha nagyobb bevételem van, akkor még teszek hozzá.
Egyelőre szerintem olvasgass még a neten, mert kicsit árnyaltabban kell látni a dolgot ahhoz, hogy az ember valóban jó döntéseket hozhasson.
válasza:„hosszútávú befektetési alap”
No és mi lenne abban az alapban? Ez lenne a lényeg...
„A jövedelem hány %-át kéne, hogy kitegye az étkezés, lakhatás, vagyis a minden hónapban esedékes fogyasztási kiadások?”
Ez egyéni preferencia. Nincs erre szabály…
„A megmaradó pénz hány %-át kéne rövid távú dolgokban "forgatni"?”
Ez is egyéni preferencia akárcsak a többi
+ valószínűleg aki sikeres e területen az egy idő után a pénze meghatározó részét „rövidtávú” dolgokban forgatja…
Néhányan nagyon jól kerestek, pl. az utóbbi néhány évben…
„Szívesen olvasnék erről könyveket is!”
Egy jó honlap – inspirációként:
Itt sok jó cikk van használható háttér-információkkal. (olyan cikkek, amelyekből lehet tanulni)
és néhány jó szerző (jó meglátásaik voltak az utóbbi két évben…)
[link] UserInfo-Gordon_T_Long.html
[link] UserInfo-Nadeem_Walayat.html
persze mindent érdemes fenntartással kezelni…
+ néhány könyv, ha kontextusban akarod látni a rendszert.
válasza: válasza:+ még két grafikon a „hosszútávhoz”
nominális
aranyparitáson mért
Az árfolyamnyereség elsősorban a pénzkínálat/ fedezet nélküli pénzre alapozott hitelexpanzió növekedését tükrözi – tehát: illúzió.
+ még néhány ábra a hosszútávhoz
+ egy cikk
How the Stock Market and Economy Really Work
+ egy klip az Austrian Business Cycle Theory-hoz
lényegében ennyi a válasz a tőzsde hektikus nominális mozgására…
+ még egy könyv az „osztrák iskolához” – ezt egy Nobel-díjas közgazdász követte el.
Afféle eretnek irányzat ez, de a gazdaság, tőzsde megértéséhez nagyon jó.
nagyon hasznos oldalakat ajánlasz, sok érdemi információval
köszönöm mégegyszer
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!