Melyik éri meg jobban?
Gondolkodtam Tbsz számal nyitásán. Ugye így eltudom kerülni az adót , csak 5 évig nem nyúlhatok hozzá, a 0ik évben történő össze befizetés után.
Namármost ez szép. És minden évben tudok nyitni Tbsz ugye.
De nem járok jobban, ha csak egy értékpapír számlát nyitnék? És akkor arra folyamatosan befizetnék. Akkor a kamatos kamat jobban érvényesülne, mintha több számlám lenne és külön külön kamatozna.
Viszont akkor adóznom kéne , de 20-30 éves távlatokban jobban megérné vagy?
"Akkor a kamatos kamat jobban érvényesülne, mintha több számlám lenne és külön külön kamatozna."
Ha ugyan abban az időben ugyan azokat az összegeket teszed sima értékpapírszámlára vagy TBSZ-re mitől érvényesülne jobban a kamatos kamat?
nem igazán értem a gondolatmenetet.
Megpróbálom leírni mire gondolok. Javíts ki ,ha nem így van.
Szóval A eset:
Nyitok Tbsz-t egy évig gyujtok ra 1 milliot, onnatol nem nyúlhatok hozzá 5 évig.( adómentesség miatt) Viszont minden évben nithatok Tbszt. Tehát mire az első lejárna lenne 6 Tbsz-m.
1.Tbsz ( 1misi) 6 év alatt 10%os kamattal minden évben lejáratkor nagyjából 1,77 millio lenne.
2.tbsz nem lenne ennyi, mert at csak 2. Evtol gyujtenem. Az lenne 1.610.000
3.tbsz
1.464.100.
4.tbsz
1.331.000
5.tbsz
1.210.000
6.tbsz
1.100.000
Ezeket összeadva=8.485.100
Adózás nélkül.
B eset:
Nincs tbsz. Sima értékpapír számla. Amire akkor fizetek be amikor akarok, nemcsak a 0.évben. Egy számlára gyűlik a pénz , nem több kicsire.
Tehát :
1. Évben ugyanugy félrerakok egy milliot.
1.000.000 elso ev vegere 10%al 1.100.000
2. Évben ehhez hozzágyujtok ugyanugy 1 milliot. Akkor 2.100.000 nak vesszük már a 10%-at. Az 210000.Plussz eredeti összeg, that 2.310.000
3. Évben így tovább. 2.310.000 +1.000.000 =4.310.000 +10%( 431000)=4.741.000
4. Év
4.741.000+1.000.000=5.741.000 +10%(574100)= 6.315.100
5 év
6.315.100+1.000.000= 7.315.100+10%(735100)=8.046.500
6 év
8.046.500+1.000.000=9.046.500+10%(904650)=9.9 millio nagyjbol. Amibol lejon az adó.
Ha minden évben 1 milliót fektetsz be, akkor 10% hozam mellett, feltéve hogy a gyűjtőév végén tolod be, eme első gyűjtőév végétől 5 év alatt így alakul a vagyonod:
1.TBSZ: 1000000 x 1,1^5=1 610 510
2.TBSZ: 1000000 x 1,1^4=1 464 100
3.TBSZ: 1000000 x 1,1^3=1 331 000
4.TBSZ: 1000000 x 1,1^2=1 210 000
5.TBSZ: 1000000 x 1,1^1=1 100 000
6.TBSZ: 1000000 x 1,1^0=1 000 000
Az összvagyonod 1610510+1464100+1331000+1210000+1100000+1000000=7 715 610,
Ebből likvid azonnal fogyasztásra fordítható 1610510
Ha sima értékpapírszámlán fizetsz be minden év végén 1 milliót:
1.év: 1000000 x 1,1^5=1 610 510
2.év: 1000000 x 1,1^4=1 464 100
3.év: 1000000 x 1,1^3=1 331 000
4.év: 1000000 x 1,1^2=1 210 000
5.év: 1000000 x 1,1^1=1 100 000
6.év: 1000000 x 1,1^0=1 000 000
Az összvagyonod 1610510+1464100+1331000+1210000+1100000+1000000=7 715 610, ebből legjobb esetben (ha csak a végén kell realizált nyereségből és csak szjat fizetni) adókötelezettség 1715610 x 15%=257 341,5, legrosszabb esetben minden évben a kamatkifizetések után levonják nem csak az szja-t, de a szochot is, tehát a hozamod 10% helyett 10% x (1-0,15-0,13)=7,2% lesz csak, kiszámolhatod a fentiek alapján mennyivel kevesebb összvagyon jön ki a végére
Azokat azért ne felejtsük el, hogy az 5. év végén a TBSZ vagy megszűnik, vagy újraindul az 5 év gyűjtőév nélkül. Tehát eléggé rugalmatlan.
Az ember reális, gyakorlati élethelyzete általában nem olyan, hogy a lejárat után költöd el a pénzt, hanem az, hogy
- gyűjtesz egy nagyobb dologra (pl. lakás) és az aktuális piaci és/vagy élethelyzetednek megfelelően (torkig vagytok valamelyiktek szüleivel, épp eladja a főbérlő a jóárasított albérletet, amibe eddig laktatok, épp szembe jön egy tökéletesnek tűnő vétel, épp lesz annyitok, amiből meg tudjátok venni és további szárnyalás várható az ingatlanpiacon, stb.)
- S.O.S. kell a magándokinak a műtétre/kezelésre. Majd kimeneteltől függően akár szintén S.O.S. kell, mert szeretnél még pár bakancslistás elemet kipipálni, mielőtt kimúlsz.
- Valami egyéb nem várt dolog történik.
Szóval elméletben tök jó, de ezeket a dúsgazdag NER lovagok találták ki maguknak, mert azon a szinten tudnak úgy sakkozni a "pakkokkal", hogy éppen azokat használják fel, amik abban az évben nem forognak újra vissza.
#6 az ilyen “SOS” helyzetekre nyilván szükség van likvid tartalékokra is, amely portfolio nem igazán részvényekből és ETF-ekből fog állni, amikbe 20+ éves távra fektetünk be, tipikusan nyugdíj céllal, hanem mondjuk állampapírból ami TBSZ nélkül már adómentes és likvid.
Azért ne akarjunk már mindent egyszerre, hogy likvid is legyen, magas hozamú is, kockázatmentes is, meg adómentes is… nem aliz csodaországában élünk egek…
6: TBSZ a hagyományos befektetési számlától annyiban különbözik, hogy 5 év után nem kell adózni, minden másban megegyezik. Bármikor hozzá lehet nyúlni, csak akkor adózni szükséges (ugyanúgy, mint normál számla esetén), így semmivel se rugalmatlanabb.
Mibe fektetsz más kérdés, részvényt nem érdemes rövidtávon vásárolni, ha arra a pénzre bármikor szükséged lehet, de mindez független a TBSZ-től.
"Bármikor hozzá lehet nyúlni, csak akkor adózni szükséges (ugyanúgy, mint normál számla esetén),"
Vannak különbségek is:
- az idő előtt felmondott TBSZ számla esetén csak SZJA-t (15% vagy 10%) kell fizetni, szocho-t nem.
- a nyereséget és veszteséget a TBSZ létezésének időszakára összegzik, nem évenként
- a bevitt és visszakapott devizákat a bevitel és a feltörés időpontjában kell forintosítani, nem a részvény vétel és eladás napján
- az egyébként adómentes állampapírok nyeresége is hozzáadódik az adózandó összeghez.
Az utolsó pont kivételével a felbontott TBSZ is kedvezőbb, mint a normál számla.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!