Hol terem a Bitcoin? Ki gyártja? Mi ez tulajdonképpen?

Nem tudod hamisítani, ha egy bank főkönyve a hálózaton 9700 csomópontban van tárolva, illetve ezen csomópontok alatt vannak elosztva a pénztárcák, ami egy-egy fióktulajdonost jelképez.

Ha egyik tárcából pénzt küldenek a másikba, az bekerül a csomóponti nyilvántartásba, majd onnan másolva lesz a többi csomópontra is.

Egy peer-to-peer (P2P) rendszer, mint a torrent is.

A 21 milliós korlát szoftveresen lett kódolva a rendszerbe, amikor az okos kitaláló vagy kitalálók létrehozták, ez pontosan nem ismert.

Lufi.

Majd ha hallasz egy baromi nagy durranást, utána meg milliónyi síró embert, akkor fogod tudni, hogy mi volt az.

Az évezred pilótajátéka.

Te lufinak hívod én pedig forradalomnak.

Aki ismeri a fiat pénzügyi rendszer működését annak nem kell bemutatni a bitcoint. Fényévekre van a bitcoin a fiat pénzügyi rendszertől nagyon sok téren és még csak 14 éves.

Inkább zseninek mondanám a Satoshi Nakamoto néven futó fejlesztőt, aki lehet egy csoport is.

Ez nem egy piramisjáték, a rendszer működési elve pedig nyilvános, amin még a világ legokosabb emberei sem tudtak fogást találni, vagy őket is beszippantotta:

[link]

A rendszer érdekessége még a bemenő villamos energia, ami voltaképpen bitcoinná alakul a bányászgépek segítségével (a veszteségeket leszámítva), miközben a hálózat fenntartásához szükséges számítási teljesítményt biztosítja, illetve a bányászok a bitcoinból kapnak részesedést.

A rendszer megbízhatóságát a nagysága, kiterjedése biztosítja.

Ahhoz lehetne hasonlítani, mint amikor egy ember fel akar borítani egy kis csónakot, megteheti.

De próbálj felborítani egy olajszállító tankert, nem nagyon fog menni.

Lehetnek árfolyamváltozások (árhullámok), ami természetes, de a nagy batár attól még nem borul meg.

Megpróbálom úgy elmondani, hogy egy egyszerű ember is megértse:

Először is pénz bármi lehet, amiből korlátozott mennyiség van és nem növelhető könnyedén. Emellett a közmegegyezés is szükséges, hogy az emberek értékként elfogadják:

[link]

A bitcoin megfelel mindkét feltételnek.

A működését úgy kell elképzelni, hogy nagyon sok számítógépben egyformán nyilvántartják, hogy kinek mennyi bitcoinja van. Nem név szerint, hanem mondjuk úgy, hogy "számlaszámok" alapján. Eddig OK?

Ha valaki másnak akar bitcoint adni, akkor nyilvánossá teszi a küldő és fogadó "számlaszámot" és a mennyiséget. De ahhoz hogy ez bejegyzésre kerüljön, kell egy "jelszó" ami valakit feljogosít hogy pontosan ezt a változást végrehajtsa az összes nyilvántartó számítógépen. Ilyen jelszót csak olyan matematikai számításokkkal lehet létrehozni, amik bemenő adatként tartalmazzák az átutalást. Ezek munkaigényesek, ezért aki végrehajtja, az bejegyezhet magának is némi bitcoint a nyilvántartásba. Ezt a folyamatot nevezik bányászatnak.

Mindemögött egy bonyolult matematikai modell áll, ami számítógépes programok formájában valósul meg. Ezeket a programokat bárki ellenőrizheti (aki ért hozzá) és láthatja, hogy nincs benne csalás. Azt is, hogy "Satoshi Nakamotonak" sincs uralma a rendszer felett. Igaz, hogy nagyon sok bitcoinja van, de azokat ő is "bányászta" még jó régen.

Szintén a rendszerbe van beleprogramozva, hogy 21 millónál több bitcoint nem lehet létrehozni és egy-egy számításcsomagért járó bitcoinok mennyiségét időről-időre felezik.

Röviden és laikus módon ez van a bitcoin mögött.