Ha van itt olyan, akit a pozijára akár száz pályázó közül választottak ki, mit gondol, miért mellette döntöttek?

A valóságban cégeknél sosem létezik olyan, hogy meghallgatják tényleg mind a 100 jelöltet 1 pozícióra (ha egy jelölttel csak 1 órát töltenek, akkor az 12.5 nap csak az interjúkra, és akkor még nem számoltam, hogy több körös az interjú, hogy le is kell szervezni, hogy ki kell értékelni). Olyan van, hogy csoportos állásinterjú, de ott is nagyon gyorsan szórják az embereket, és több embert vesznek fel, tehát nem ilyen 100/1 az arány, és kicsit is magasabb kvalitású munkáknál már nem létezik ez a módszer.

A valóságban egy állásra lehet, hogy jelentkeznek 100-an, de a HR elkezdi kiválogatni a jelölteket életrajz alapján, ha talál 3-4 (max 5-6) olyat, aki megfelel, akkor velük interjút szervez, és ha ebből a merítésből megvan a jelölt, akkor a többiekkel nem mennek tovább, ha nincs jelölt, akkor hasonló módszerrel folytatják. Papíron persze jelentkezett 100 ember, de ténylegesen te csak 3-4 másikat vertél meg, 90 el sem jutott oda, hogy bemutatkozzon.

Egy tv bemondó (modell, színész) mikor kezdő (egy tapasztalt embernél már ott is másként megy), akkor még inkább castingon vesz részt, ott tényleg összecsődítenek akár 100+ embert, viszont ott a válogatás is másként megy, mint egy állásinterjún.

Voltam castingon, bementünk 10-15 fős csoportokban, az első körben 5 percnél kevesebb idő alatt anélkül, hogy megszólaltunk volna kiszórták a csoport felét (aki kinézetre nem jött be nekik, aki behúzdódott a sarokba, és elbújt a többiek mögé, etc), csináltattak velünk valami egyszerű gyakorlatot (pl kezdj el táncolni, nevetni). Egy 15 fős csoportot kevesebb, mint negyed óra alatt 1-2 emberre szűkítettek, azoknak jött még egy hasonló kör ismét nagyobb csoportban, ott már valami komolyabbat kellett produkálni, a tényleges "interjúra", már csak 4-5 ember jutott be, ugyanannyi, mint amennyi egy állásinterjún van. A 100 embert kevesebb mint 2 óra alatt csökkentették 4-5 emberre, és a legtöbbször igazából fogalmad sincs, hogy miért kerültél ki, elég annyi, hogy pl a rendező egy magasabb/alacsonyabb/szőkébb/barnább szereplőt képzelt el.

Százan azért nem voltak, de kb. 40-50-en.

Én évek múlva kérdeztem meg, hogy miért engem választottak.

Azt mondták, hogy azért, mert amellett, hogy a végzettségeim megfelelőek voltak, látszott rajtam, hogy értelmes vagyok és tényleg dolgozni akarok, nem valami kis elkényeztetett gyerek vagyok, akit elküldtek a szülők dolgozni.

Sok év múlva már én is interjúztattam. Akkor értettem meg, hogy mire gondoltak. Az állásra jelentkezők nagy része tényleg nem is akar igazából dolgozni, csak muszáj valamiért eljönni, a szülei, a párja noszogatja, a munkaügyiből küldték, hogy el kell mennie interjúra, kell x nap munkaviszony, hogy ilyen-olyan juttatásra jogosult legyen, stb.

"Az állásra jelentkezők nagy része tényleg nem is akar igazából dolgozni, csak muszáj valamiért eljönni, a szülei, a párja noszogatja, a munkaügyiből küldték, hogy el kell mennie interjúra, kell x nap munkaviszony, hogy ilyen-olyan juttatásra jogosult legyen, stb."

Ez megint kb csak az alacsony hozzáadott értékű munkáknál fordul elő, esetleg pályakezdőknél. Normál állásoknál kevés az olyan jelentkező aki csak viccből van ott, és az életrajzok is gyorsan szórnak az ilyen emberek között