Különböző részvények értéke hogy nő pontosan?

"ahol pl. S&P500 is van a portfóliómban"

Az S&P500 nem részvény, hanem index. 500 db részvány súlyozott árfolyamából képzett szám.

Ily módon nem is lehet S&P500-ad, hanem egy index követő ETF-ben részed. Vagyis egy tőzsdén értékesített befektetési alapban van -mondhatjuk- hogy résztulajdonod.

Az ETF mögött valódi részvénytulajdon van. Amikor a tőzsdén többen vásárolnak az ETF-ből, mint ahányan eladnak, akkor az alapkezelő a különbözetből megvesz mind az 500 részvényből arányos mennyiséget. Elméletben. A gyakorlatban van egy kis "követési hiba", de ennek nincs jelentősége. És fordítva: a kifizetéseket az alapkezelő részvényeladásokból fedezi. A működését auditálják és felügyelik, nem úgy, mint pl. a kriptotózsdékét.

"kissé meginogott a bizalmam felé."

Ha bízol benne, hogy az amerikai vállalatok részvényeinek értéke emelkedni fog hosszútávon a jövőben, akkor tartsad nyugodtan.

"Az Accumulating típusú ETF esetén hogyan zajlik az osztalék önmagába fektetés?"

Amikor valamelyik részvény osztalékot fizet, akkor annyi pénzért az alapkezelő az összes részvényből vásárol az ETF arányai szerint. És mivel az alapkezelők kötelezően jegyeznek a tőzsdén vételi és eladási ajánlatot is, ami az alap valós értékéhez igazodik, az árfolyam emelkedni fog.

"Hogyan oldják meg, hogy ne emelkedjen végtelenségig az árfolyam?"

Bár még nem találkoztam ETF splittel (hasítás), feltételezem, hogy azzal. Ugyanúgy, mint a részvényeknél.

Határozatot hoznak, hogy ezentúl minden régi részvény pl. 2 új részvényt ér. A nyilvántartási láncon keresztül kiértesítik, az összes értékpapírkezelőt, hogy duplázza meg a nyilvántartásban a részvények (ETF jegyek) számát. A tőzsdékről törlik az összes régi vételi és eladási ajánlatot. Az alapkezelő új ajánlatokat tesz fele értékben. És kialakul egy új árfolyam.

Az adat- és grafikon-szolgáltatók visszamenőleg felezik az árfolyamokat, hogy a görbében ne legyen törés. A splitet a görbe alatt egy kis rajzzal jelzik.

Bár még nem találkoztam ETF splittel

Pedig van olyan :)

Ahogy 8-as mondja. Ar árfolyam az utolsó kereskedési ár. A tőzsdei kereskedés meg úgy történik, hogy vannak nyilvántartásba vett eladási és vételi ajánlatok. És vannak az azonnali vevők és eladók, akiket a meglévő ajánlatokkal párosítanak.

De az igazi kérdés az, hogy mi mozgatja a tőzsdei árakat? Kereslet kínálat. Szól a bölcs válasz. De mi mozgatja a kereslet kínálatot?

Hirtelen 3 dolog jut eszembe:

1. A szakmai befektetők. Akik felmérik egy vállalat vagyonát és nyereségtermelő képességét. És azon az áron megszerzik a részvénytöbbséget vagy legalább az irányításhoz szükséges mennyiséget. Ez az érték alapú ár.

2. A nem szakmai befektetők. Akiknek több pénzük van, mint amennyire most szükségük van és szeretnék későbbre megőrizni. Itt érvényesül a kereslet kínálat. Van egy bizonyos mennyiségű felesleges pénz a piacon és egy bizonyos mennyiségű befektetési lehetőség. Beleértve a részvényeket, kötvényeket, ingatlant, aranyat, stb... Ezek a szektorok versenyeznek a befektetők pénzéért. Ha emelik az államkötvények kamatait, akkor a pénz oda vándorol és a részvények ára leesik.

Ami a részvénypiacon marad, annál részben érvényesül az 1.-ben említett reálérték. Mert a szakmai befektetők kereslete vagy kinálata befolyásolja az egyes részvények árait.

És részben a vállalat osztalékpolitkája. Vannak akik osztalékot fizető vállalatokat keresnek, mert nem tudják felmérni, hogy a jövőben van-e perspektívája a vállalatnak. Azt kevésbé veszik figyelembe.

3. A spekulánsok. Akik a tőkéjüket csak "termelőeszközként" használják. Olcsóbban akarnak venni, mint ahogy eladnak. A kis részvények árfolyamait befolyásolják, a nagyokénál megpróbálják kitalálni az 1. és 2. társaság szándékait. Miattuk olyan az árfolyam, mint a kutya és gazdája. (André Kostolany). A kutya (árfolyam) összevissza szaladgál, miközben a gazdája céllal valahová megy.