Munkanélküli segély / álláskeresési ellátásra a munkaviszony végétől hány napig lehet jelentkezni?

Az álláskeresési járadékra jogosultság feltétele, hogy az álláskeresővé válásodat közvetlenül megelőző 3 évben legalább 360 napnyi jogosító időd legyen.

Ha ennyi legalább van, akkor vagy jogosult ellátásra. 360 nap után 36 napig, mivel minden 10 nap jogosító idő után 1 nap ellátás jár. Tehát a maximális 90 napnyi ellátásért cserébe 900 nap jogosító idő szükséges.

A járadék összegét pedig a kérelem benyújtását megelőző 4 naptári negyedév kereseti adataiból számítják ki.

Ha a nyilvántartásba vételed későbbi időpontban történik meg, akkor is az álláskeresővé válásodat közvetlenül megelőző 4 naptári negyedévben megszerzett jövedelem alapján számolják ki.

Ezt írja elő a törvény. Ebből kifolyólag nincs jelentősége, hogy mikor jelentkezel járadék folyósításra, ha még mindig állást keresel. Tehát megteheted a 46. napon is, semmi különbség nem lesz ahhoz képest, mintha már az első napon jelentkeztél volna.

Biztos, hogy 45 napig nem kell fizetned az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Pontosítsunk: Nem biztosított leszel 45 napig, hanem járulék fizetése nélkül egészségügyi ellátásra jogosult. Nem ugyanaz!

Biztosított akkor leszel, ha álláskeresési járadékra jogosult is!

A munkaviszony megszűnését követően annyi napig nem kell járulékot fizetned saját zsebből, ahány napig a megszűnt munkaviszonyod fennállt. A 45 nap csak egy maximum időszak. Ha 9 napig volt csak munkaviszonyod, akkor annak megszűnését követően csak 9 napig nincs járulékfizetési kötelezettséged!

Remélem, hogy ezt tudtad és aszerint döntötted el, hogy Nálad 45 nap, nem más.

Annyiban lesz befolyásoló hatása a későbbi jelentkezésnek, hogy a jelenttkezestől számitott 1 évben veszi figyelembe a havi jö edelmeid. Ha 45 nap mulva jelentkezel, akkor másfel honap 0 ft lesz. Így kevesebb lesz a számitási alap és végül a járadék összege is.

Mégha a jelentkezés napjától számitva minden hónapban volt jövedelmed akkor értelem szerűen nem bukod el a 45 napot. Ha viszont csak 1 év múlva jelentkezel be, akkor meg 0 Ft lesz a járadék összeged.

"Annyiban lesz befolyásoló hatása a későbbi jelentkezésnek, hogy a jelenttkezestől számitott 1 évben veszi figyelembe a havi jö edelmeid. Ha 45 nap mulva jelentkezel, akkor másfel honap 0 ft lesz"

A törvényben nem ez van leírva. El kéne olvasni. Ha megtalálja benne azt, amit állít, akkor utólag elnézést fogok kérni.

Tapasztalatból írtam és (bérszamfejtőként is )emellett értelemszerű is.

Ha nincs jövedelem adott hónapban, amiből vonnak 18,5tbj-t akkor az nem fog beleszámitani az ellátás alapjába. Az ellátási alapot pedig nem az utolsó jö edelem hónapjától, hanem a jelentkezés napjától számitják vissza 1 évre nézve. Régebben munkaerőpiaci járuléknak hívták ezt , ma a tbj része, ami után jogosult lehet álláskeresési járadékra.

Hiába van 45 napig biztosítva, nem kap jövedelmet. Ki sit olyan mint a nappalis diák nem kell fizetnie eü.hozzájárulást, de nem is lesz beszámitható jövedelme sem álláskeresésinél.

"Hiába van 45 napig biztosítva,"

Passzív időszak. Nem biztosított. Ezt Neked, mint bérszámfejtőnek tudnod kellene.

"nem kell fizetnie eü.hozzájárulást,"

Az egészségügyi hozzájárulást (EHO) ne keverd az egészségügyi szolgáltatási járulékkal (ESZJ)! Két különböző dolog.

Segítek, mert látom, nem megy -> 1991. évi IV. törvény:

"26. § * (1) * Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társadalombiztosítási járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka."

Bérszamfejtőként tudom, ahogy azt is hogy a sok elmélet és szakmai nyelv nem biztos hogy, érthető lesz a kérdezőknek sok esetben.Ezért írtam egyszerűsítve.

Emelett ugye természetbeni ellátásra is jogosult, ez idő alatt, hasonlóan a biztositottakhoz.Nem fogják elhajtani az orvostól, vagy felhívni a figyelmét a piros, kék bőrönd, stb jelzésekre.

Egy fontos különbséggel, nem fizet tbj-t mert nincs miből. Márpedig az ellátás alapja pontosan ebből származik járulékalap formájában.

Ahogy csak sikerült is megválasznolnod az önmagad cáfolatát.

Szóval, ha 45 vagy több napig nincs jövedelme abból mennyi lesz az

"ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társadalombiztosítási járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap)"?

Szerintem 0. 12x0 meg igencsak 0 járadékot fog eredmémyezni egy éven belül,időarányosan meg annyival kevesebbet minél később regisztrál be.

Mondom ezt úgy, hogy tapasztalatom volt vele pandémia alatt 90 napra megállapitott járadékkal.

Értelmezd is, ne csak másolgass hivatkozásokat. 🙂

Már elnézésedet kérem:

"Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka."

"...ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért,..."

"Emelett ugye természetbeni ellátásra is jogosult, ez idő alatt, hasonlóan a biztositottakhoz."

Nem "is jogosult", hanem csak arra. Írtam, hogy járulék fizetése nélkül egészségügyi ellátásra jogosult. Ettől még nem biztosított a tb. törvény szerint. A biztosítottnak a természetbeni ellátáson kívül más is jár.

Egyébként nem hivatkozásokat másolgattam, hanem magából a törvényből másoltam ki az erre vonatkozó részt.

Én elhiszem, hogy bért helyesen tudsz számfejteni. A többiben már nem vagyok biztos...

Annyi kiegészítés még, hogy ha magas a 12 havi ellátási járadék alapot képező jövedelem akkor lehet nem lesz érezhető a csökkenés mértéke a 0-ás időszakok átlagában, mivel maximalizálva van a járadék összege is.

Nekem 2020ban több hónapom is 0-ás volt,előző féléves nappalis hallgatói jogviszony miatt, de mellette a külföldi munkaviszonyom és vállalkozói jövedelem miatt 300.000 Ft felett jött volna ki a havi járadék összege , ezért így is csak a jogszabályi maximumot tudták megállapítani.

A többit inkább nem kommentálom, a kérdező megértette az a lényeg.

"Persze ha mondjuk az allaskeresesi azt írja negyedév, nekem nem tiszta, mire gondol. "

...az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért...

Tehát az álláskeresővá válásodat megelőző. Vagyis, ha a munkaviszonyod mondjuk 2022. február 12-én ért véget, akkor váltál álláskeresővé. Innentől kezdve a vizsgált időszak jövedelem szempontjából a 2021. január 01-jétől 2021. december 31-ig elért járulékalapot képező jövedelmed.

Ha 2022. április 02-án igényeled meg az álláskeresési járadékot, amire nyilván jogosult vagy, mivel az álláskeresővé válásod (2022. 02. 12.) előtti 3 évben volt legalább 360 napnyi jogosultsági időd hozzá, akkor is a 2021. teljes év lesz az alap a járadék összegének megállapításához.

Ha 2022. április 22-én válnál álláskeresővé, akkor nyilván az előtte lévő 4 naptári negyedév így nézne ki: 2021. április 01. - 2022. március 31.

"Nem az ellátás maximum összege, hanem a fölös Eszja fizetés nem hiányzik."

Ezt nem értem. Milyen SZJA-fizetésre gondolsz?

"Annyi kiegészítés még, hogy ha magas a 12 havi ellátási járadék alapot képező jövedelem akkor lehet nem lesz érezhető a csökkenés mértéke a 0-ás időszakok átlagában, mivel maximalizálva van a járadék összege is."

Én ezt annyival egészíteném ki, hogy az álláskeresési járadékhoz szükséges igazolólap kiállításakor a munkáltatónak meg kell határoznia osztószámként a figyelembe veendő hónapok számát. Ha van olyan hónap, amikor nem teljes hónapra kapott az illető jövedelmet bármilyen ok miatt, akkor azt nem lehet 1 teljes hónapként kezelni, hanem törthónapként kell, így előfordul, hogy nem egész szám jön ki osztóként, hanem törtszám.

Példa: Van az időszakban olyan, amikor mondjuk februárban teljes hónapra kapott járulékalapot képező jövedelmet, márciusban viszont nem, csak fél hónapra. Akkor a jövedelemnél az átlagkereset meghatározásához az osztószám nem 2 (hónap) lesz, hanem 1,5 hónap. Ez pontosan azért van, hogy az álláskeresési járadék összegének kiszámítását szolgáló jövedelmet ne torzítsa.

Egyébként két tizedesre kerekített értékkel kell számolni. Ez is azt szolgálja, hogy minél pontosabb legyen a számolás, és ne érje érdeksérelem a kérelmezőt.