Lehet youtube-ra saját gyártású hangoskönyveket feltölteni?

ha te olvasod fel, akkor is szükséged van a könyv szerzőjének/kiadójának engedélyére, hogy a könyv tartalmát felhasználd, új formára átdolgozd.

a YouTube valószínűleg nem fogja automatikusan felismerni, hogy jogsértő az átdolgozásod, de ha a szerző/kiadó megtalálja, akkor az a minimum, hogy jelentik a YouTube-nak és töröltetik, de akár még be is perelhetnek érte - különösen igaz ez, ha pl. ők is rájönnek, hogy érdemes nekik hangoskönyvként kiadni, ami sérti az érdekeiket. hasonló okból távolították el nem olyan régen a Széchenyi Könyvtár ingyen elérhető online könyvtárából Orwell 1984-ét, mert a jogtulajdonos kiadó rájött, hogy érdemes nekik ebookban is kiadniuk.

idézni lehet, de csak rövidebb részleteket, amire nincs konkrét szabályozás, hogy mennyi, de ha mondatonként/oldalanként/fejezetenként feldarabolva az egész könyvet feltöltöd, az nem lesz idézés.

ha egy könyvklub csatornát csinálsz, ahol általánosan bemutatsz egy könyvet és csak néhány idézetet olvasol fel belőle, az viszont beleférhet a szabad felhasználásba - különösen, ha még linkeled is a kiadó vagy egy online könyvesbolt oldalát, ahol meg tudják venni. sőt egy ilyen csatornát akár még támogathatnak is a kiadók könyvekkel, vagy akár pénzzel is - ha lesz elég követője és meg tudod őket győzni, hogy érdemes nekik, persze

mivel a szerzői jogvédelem a szerző halála után 70 évvel lejár, ha kellően régi műveket használsz, ott kevesebb probléma lesz - viszont itt is érdemes figyelni rá, hogy nem csak a szerzőnek vannak szerzői jogai, hanem pl. a műfordítónak is. így az eredeti szerző hiába halt már meg, a fordítás, amit használsz még ugyanúgy lehet jogvédett.

"ha van erről szóló bármi"

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról:

[link]

"1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:

a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,

b) a nyilvánosan tartott beszéd,

c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,

d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,

e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,

f) a rádió- és a televíziójáték,

g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),

h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,

i) a fotóművészeti alkotás,

j) a térképmű és más térképészeti alkotás,

k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

l) a műszaki létesítmény terve,

m) az iparművészeti alkotás és annak terve,

n) * a jelmez, a díszlet és azok terve,

o) az ipari tervezőművészeti alkotás,

p) * a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

(4) * Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.

(5) * A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.

(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.

(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.

(8) * Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.

[...]

16. § (1) * A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. *

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

a) a többszörözés (18-19. §),

b) a terjesztés (23. §),

c) a nyilvános előadás (24-25. §),

d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),

e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),

f) az átdolgozás (29. §),

g) a kiállítás (69. §).

31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

(2) * A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.

(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani."

Itt jelentkezhetsz a vakok és gyengénlátók számára könyveket felolvasni:

[link]