Ha valaki aláirt, hogy marad a nyugdijpénztáránál és nem lép az államiba, az tényleg nem nyúlhat a pénzhez? Csak akkor kapom meg ha már nyugdijas leszek?

amikor megkötötted a szerződést, tisztában voltál vele, mit írsz alá???? Szerintem nem.

Igen, akkor jutsz hozzá, ha nyugdíjas elszel.

A nyugdíjpéntárban lévő pénzedhez (tőkédhez és hozamához) 20 év után férhetsz hozzá adómentesen.

10 évig sehogy, aztán a hozamokat nyugodtan ki tudod venni.

Általában tudsz felvenni belőle kölcsönt is a tőkéd terhére.

A pénztártag a 10 év várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy

a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, vagy

a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal - az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, vagy

a pénztárból kilép (teljes megtakarítását felveszi, és tagsági jogviszonyát megszünteti), vagy

tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a pénztárban hagyja.

Adózás: A várakozási idő (10 év) lejáratát követően teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetések esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) hatályos rendelkezései szerint a hozam adómentes bevétel, a hozamon felül kifizetett rész egyéb jövedelemnek minősül, azzal a kiegészítéssel, hogy ezen kifizetéseknek csak meghatározott részét kell az egyéb jövedelem számításnál adóztatandó jövedelemként figyelembe venni:

A tagi számlára 2007.12.31-ig jóváírt tételek esetén a tagsági jogviszony kezdetének évétől számított

- 10. év letelte évében és az azt követő 1. évben kifizetett összeg 100%-át,

- a 10. év letelte évét követő 2. évben kifizetett összeg 90%-át,

- a 10. év letelte évét követő 3. évben kifizetett összeg 80%-át,

- a 10. év letelte évét követő 4. évben kifizetett összeg 70%-át,

- a 10. év letelte évét követő 5. évben kifizetett összeg 60%-át,

- a 10. év letelte évét követő 6. évben kifizetett összeg 50%-át,

- a 10. év letelte évét követő 7. évben kifizetett összeg 40%-át,

- a 10. év letelte évét követő 8. évben kifizetett összeg 30%-át,

- a 10. év letelte évét követő 9. évben kifizetett összeg 20%-át,

- a 10. év letelte évét követő 10. évben kifizetett összeg 10%-át

kell jövedelemként figyelembe venni, a 10 év letelte évét követő 11. évben, és az azt követő években kifizetett összeget pedig már nem kell jövedelemként figyelembe venni.

A tagi számlára 2007.12.31-ét követően jóváírt tételek esetén a jóváírt tétel jóváírásának évétől számított

- 10. év letelte évében és az azt követő 1. évben kifizetett összeg 100%-át,

- a 10. év letelte évét követő 2. évben kifizetett összeg 90%-át,

- a 10. év letelte évét követő 3. évben kifizetett összeg 80%-át,

- a 10. év letelte évét követő 4. évben kifizetett összeg 70%-át,

- a 10. év letelte évét követő 5. évben kifizetett összeg 60%-át,

- a 10. év letelte évét követő 6. évben kifizetett összeg 50%-át,

- a 10. év letelte évét követő 7. évben kifizetett összeg 40%-át,

- a 10. év letelte évét követő 8. évben kifizetett összeg 30%-át,

- a 10. év letelte évét követő 9. évben kifizetett összeg 20%-át,

- a 10. év letelte évét követő 10. évben kifizetett összeg 10%-át

kell jövedelemként figyelembe venni, a 10. év letelte évét követő 11. évben, és az azt követő években kifizetett összeget pedig már nem kell jövedelemként figyelembe venni.

Fentiek szerint megállapított adóköteles tőkerész adóelőleg számításánál figyelembe vett összegét (adóalap) 2013. január 1-től az alábbiak szerint kell megállapítani:

Személyi jövedelemadó előleg számítása 2013. január 1-től:

2013. január 1-től megszűnik az adóalap kiegészítés fogalma.

Megállapított jövedelem:

Ha a jövedelem után a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, akkor adóköteles jövedelemnek a jelen anyag szerint számított egyéb jövedelem 78%-a minősül (szja tv. 47.§ (5) , 29§ (1) bekezdés).

Ha a jövedelem után eho kötelezettség nem keletkezik, akkor jövedelemnek a jelen anyag szerint számított egyéb jövedelem minősül.

Adóalap: A megállapított jövedelem

Adókulcs: 16%

Adóelőleg: adóalap * adókulcs

* Tájékoztatjuk tisztelt pénztártagunkat, hogy amennyiben téves nyilatkozattétel miatt utólag befizetési kötelezettség jön létre, akkor az adókülönbözet után 12% különbözeti bírságfizetési kötelezettsége is keletkezhet.

Fentiek szerint meghatározott egyéb jövedelem összege után a pénztártagot 27%-os egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetési kötelezettség terheli, melyet a kifizetés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallás benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal felé.

Eho számítása 2013. január 1-jétől:

Az eho mértéke 27%.

Az eho alapja a szja előleg számításnál figyelembe vett jövedelem.

(1995.évi CXVII. tv (Szja) 28. § (1),(8), 29.§ (1),(3), 47. § (1),(9); 48.§ (4),(5), 1998. évi LXVI tv. (Eho) 11. § (8))

Részkifizetés esetén a pénztár kifizetésenként 3.000 Ft ügykezelési költséget, valamint a kifizetés tényleges költségét (postai kifizetés, vagy a banki átutalás díját) vonja le.

Kifizetési határidő: Az utolsó szükséges irat beérkezését követő 15. nap.

A kifizetést követően a pénztár a kifizetés adatairól szóló elszámolási igazolást és adóigazolást küld a tag részére, melynek alapján a tag további kötelezettségeit teljesítheti.

FONTOS! Az Szja. törvény 44/A § (6) bekezdés értelmében adó-visszatérítésre nem jogosult az, aki, 10 év várakozási idő után megszünteti a számláját, azaz kilép a pénztárból.