Mikor kell dupla biztosítási díjat fizetni?

Ne állj be te is az állandóan siránkózók közé,akik bűnbakot keresnek a biztosítókban.A biztosítóval XY áll szerződésben,és nem a lakcímed.Társasházi szerződésnél pedig a szerződő az "XY utcai Társasház".Pl.egy házban 10-20 lakás is van,majd egyesével végignézegetik hogy azonos-e a cím?Ugye ezt nem gondolod.Különben is a szerződő kérhet mindenféle módosítást,írásban, hogy később, ha elfelejtené ne reklamáljon.A közösképviselő kötelessége, hogy a megkötés után minden lakót tájékoztasson, és azután a lakók vegyék a fáradtságot, és keressék fel a biztosítójukat,hogy az épületet kivegyék a szerződésből.A biztosítási feltételek megísmerése után el lehet dönteni, hogy akarom-e,vagy sem. Nem kötelező!

Nagyon sok dupla biztosítás van egyébként,és 2 évig a saját biztosításban az épületrészre befizetett díj visszajár.Pl: a társasház megköti a szerződést, és Te csak 1 év múlva térsz észhez,ebben az 1 évben a biztosításodban, az épület biztosítási összegéhez tartozó díjat visszakapod.De NEKED kell kérned!!Ennyit a "rossz" szabályokról.

Itt a pontos szabály!

At utólag kötött lakásbiztosítás semmis és ha igazolod hogy volt élő biztosításod a 2. kötésénél akkor megszüntetik és visszajár a díja!

DE a biztostó magától honnan tudja, hogy ezt ,neked kell jelezned és igazolnod, mint majdnem mindent..:(

A Ptk. 549. § (1) bekezdés szerint a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy

valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó

megállapodás semmis, s a díjat megfelelően le kell szállítani.

A Ptk. 549. §-ban rögzített túlbiztosítás tilalmához kapcsolódóan a Kommentár rögzíti, hogy ez a szabály

nemcsak az elé állít tilalmat, hogy valamely vagyontárgyat az értékén felül biztosítsanak, hanem tiltja a

többszöri biztosítást is, mert ez is arra vezetne, hogy a jogosult a tényleges kárát meghaladó biztosítási

összeghez jut, s így a károsodásból végeredményben hasznot húz. [Ptk. Kommentár, Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó 1995. évi kiadása 1542. oldal] Ennek elkerülése érdekében az utóbb kötött szerződéshez, mint a

vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részhez a semmisség jogkövetkezményét fűzi a vonatkozó

törvényi rendelkezés. A semmiség hatása a befizetett díjakra az, hogy a biztosító nem gazdagodhat a

befizetett díjkülönbözettel, még a rosszhiszemű szerződő felet is megilleti az a jog, hogy a semmis szerződés

vonatkozásában befizetett díjat visszakövetelje. [Kommentár 1542. old.]