Mi volt a veszte a deviza hitelnek a 2000-es években, milyen dràga lakàst vettek az akkori emberek kb. mennyi fizetésből?

Mert az a normális, hogy aki nem örököl lakást, mégis szeretne saját ingatlant az hitelhez folyamodik? Ezzel nem is lett volt baj - ellenben a deviza árfolyam kockázat fedezésére még csak nem is gondoltak - sem az ügyfelek, sem a bankok. A helyes az lett volna, hogy ha valaki felvesz 8 millió CHF hitelt, az legalább 3-4 millió forintot be is fektet valamilyen CHF alapú eszközbe - így mikor elkezd elszállni az árfolyam, akkor legalább részben követik a nyereségei is a veszteségeit HUF alapon.

Fogyasztói oldalról egyébként ugyanaz volt a motiváció, mint ma is: mindig lehetőleg eggyel nagyobbat, szebbet - a magyar lakóingatlan piac kicsit megalomán. Mondjuk az európai is, de nyugatabbra már legalább látszanak a trendek a visszafordulásra - nem akar már mindenki 2-300 négyzetméteres lakásokat.

Bank nem figyelmeztett külön, mindenki ezt vette fel, a bankba is ezt ajánlották fel.

Ezelőtt 18 évvel nem voltak olyan szigorú feltételek, mint most.

Miért vett fel hitelt?

Mert ezelőtt 18 évvel sem tudtál sima munkásbérből házat venni.

Nem mindenki akar 30 évig gyűjtögetni és albérletet fizetni miközben azt fizetheted a hiteledbe is.

Van, akinek bejön és 20 év alatt visszafizeti az egészet. Más meg 20 év után vesz egy kis putrit.

Mi 2004-ben 6,3-as ingatlanra vettünk fel forint alapon 4,1 milliót. 105 nmes családi haz ugyanannyiba kerult 10 km-re a megyeszékhelytől mint ott egy panel lakás. Akkoriban ketten 200.000 körül ( párom nem volt bejelentve pultosként kapott fixet +borravalót én árvaellátást +ösztöndíj +másodállás nappali tagozat mellett,amkt utána hipermarketes penztarozas váltott ) kerestünk a törlesztőnk havi 36.000 volt, albérleti díjat 40.000-et fizettünk előtte. 2004-2007 között ez volt 2007-ben , és 2006-ban párom gyesre jött igy csak az én jövedelmem volt amkt kiegészítettem egy másodállású vállalkozással. Ellentétben az előttem szólóval még pl az ilyen lapok is ajánlottak a chf alapú hitelre váltásokat 25-30.000-es törlesztőkkel: [link]

Így kiváltottuk, meg maradt is másfél millio szabad felhasználásra amibol üzletet nyitottam.Az ingatlant felértékelték 9 millióra ( kb mint most ahogy felmentek az ingatlan árak a kereslet miatt csak most a motor az alacsony kamat, csok, ltp) majd főállású vállalkozóvá váltam ahogy felfutott az üzlet 2008 szeptemberében az importon már éreztük az árfolyam ingadozásokat es a forgalom visszaesésével együtt párhuzamosan nőtt a törlesztő is, igy újra másodállású lett a vállalkozás és gyári szalagmunka a főállás. Utána jött az őszödi beszéd és a kamatvagasok. Végül 2009 januártól a gyárban is megjelent a rendelés visszaesés és árfolyam ingadozás az új készleten miután kipörgött a raktár. Igy lett végül a törlesztő havi 70, a fizetés pedig leesett a havi 150-160-rol 60.000-re mivel állandó délelőtt muszak volt csak heti 2-3 nap a korábbi 16-os túlórák helyett. Az első hónapokat személyi kölcsönből kellett kipótolni, majd tavasszal fel kellett mondani, mert nem volt fenntartható a pénzügyünk. Hitelspiralba kerültünk fedezni kellett hitelből a vállalkozás pénzügyeit is mellette. Végül olyan munkám lett amihez járt szállás és étkezés és 1 év alatt felszámoltam a kisebb hiteleket 2009-ben pedig áthidaló kölcsönt ajánlott a bank, hogy az eredeti 30.000-el fizessem a devizát másfél évig mig megoldom a helyzetünk, így összesen 11 millióra nőtt a tőke tartozás és 2010--től 105.000-re a törlesztő de addigra gyesről visszatérő párommal együtt kerestünk 5-600.000 között.( Abbol mellette összeraktunk 7 év alatt két 60 nmes ingatlanra valót ( egy családi ház egy lakás) és több üzletet is nyitottunk, amivel további éves 10 millió körüli bevételünk van) amiből egyikben lakunk tehermentesen, mivel 2015-ben megszületett a második gyerekünk, 1 tehermentes és a regi deviza hiteles meg kiadásra került és bevételt termel. Forintosítás után most 53.000-et fizetünk + 25.000 faktorálás és biztosítást. Még 20 évig tart a régi hitel, de már nem vennék hitelre ingatlant.

Ha 10-15 évre felvettél 2008 - ban 10 milliót CHF- ben , akkor visszakértek kb . 21-22 milliót , tehát a dupláját meg még egy kicsit.Ha kevés volt a fedezet , akkor még pótfedezetet is kérhettek.

Mi 3 milliót vettünk fel a legrosszabb időpontban ,az ígéret az volt , hogy LTP- vel 3,4 milliót kell visszaadni ( ez volt a 0,6% THM ) , gondoltam, hogy ez majd biztos lesz 3,5-3,7 millió Ft.Végül a 3.4 millióból lett 6 millió ,ezt kellett volna a teljes futamidő alatt visszafizetni.Ezt nem akartuk megvárni , úgyhogy az Orbán Viktoros végtörlesztéssel ez 4,5 millió lett.A bank ( MKB ) akadályozta a végtörlesztést , az LTP kamatait és kezelési költségét a végtörlesztés miatt buktuk , de végül átment , akkor lássam újra az MKB- t , amikor a hátam közepét.

Az volt a veszte, hogy az emberek többsége nem ismerte, hogy a devizahitel úgy viselkedik mint a carry trade befektetés, amelynek van egy piramisjáték szerű befolyása a pénzpiacra.

A folyamat röviden:

A magasabb pénzügyi tudatossággal rendelkező befektetők megcéloznak egy fejlődő országot, ahol az ország vezetői a külföldi tőke bevonásában látják a országuk felvirágoztatásának egyetlen esélyét.

A befektetők és multinacionális cégek magas kamatért itt hagyják a pénzüket biztonságos állampapírokban és magas hozamra (2000-2007).

A befektetések felfutása idején az idegen devizával szemben a hazai devizára nő a kereslet, jelen esetben a forintra felértékelő nyomással járt.

Amikor a befektetők zárni szeretnék a portfóliót, akkor jön a képbe a lakossági devizahitel.

A médiát arra buzdították, hogy erőteljesen kampányoljanak a devizahitelek mellett (2006-2007).

Az agresszív kampány hatására a lakossági devizahitelezés csúcsra járt, így a forintárfolyam tovább erősödött, mindez lehetővé tette, hogy a multinacionális vállalatok és pénzügyileg tudatos befektetők még a pénzügyi válság kialakulása előtt magas hozammal és mindamellett árfolyamnyereséggel vigyék ki az országból a nyereségüket (2007-2008).

Amint észreveszik, hogy az országban elapadt a fizetőképes kereslet a lakossági devizahitelek iránt, kockázatossá nyilvánították az országot a befektetések iránt (2008).

Az ország devizaegyensúlya felborult, túlsúlyba került a forintról idegen devizára váltás és pénzügyi válságba kerül az ország. Az ország IMF hitel felvételére kényszerült.

Én azért folyamodtam devizahitelhez mert:

- akkoriban jól kerestem

- pörgött a gazdaság

- futott a vállalkozás

- félre tudtunk tenni minden hónapban sok-sok pénzt

- az akkori gazdasági környezetben rózsaszínebben láttuk a világot

- volt 3 gyermekünk

- szerettünk volna egy nagyobb lakást

- az építőanyag árak-, a szakmunkás bérek-, és az ingatlan árak rohamosan emelkedtek

- forinthitelből feleannyit kaptunk volna mint devizahitelből

- ugyanannyi forinthitelnek a havi törlesztője dupla annyi lett volna mint a devizahitelnek(a forint irreálisan magas kamata volt a legnagyobb baj)

- mindenhol azt hallottuk, hogy nem kell félni az árfolyam emelkedéstől

20 milliós hitelt vállaltunk be. Húsz éves futamidőre vettük fel, de úgy kalkuláltam, hogy mindössze öt évig leszünk elköteleződve a banknak, utólag kiderült, hogy tévedtünk.

Az a vicc, hogy a hitelezéssel pénz teremtődik. Az országban jelenleg forgalomban lévő pénznek kb. 90%-a hitelpénz. Ehhez azonban semmi szükség idegen devizára.

A hitelezés felfutásához elsősorban tisztességes bankokra van szükség, akik nem csillagászati kamatfelárakkal dolgoznak, valamint fizetőképes kereslet is szükséges, ami nem az alacsony jövedelmű közmunkásokat jelenti.

Megjegyzem, hogy amikor Svájcot vette célba a külföldi tőke (2008 év után), akkor az ottani jegybank elnöke kamatcsökkentéssel reagált, negatív kamattal reagált és Svájc adót vetett ki a külföldi tőkére és intervencióval védte a frankot a túlzott felértékelődéstől.

Azaz nem tartotta kívánatosnak, hogy a svájci pénzpiac a spekulatív tőke játszóterévé váljon.

Svájctól eltérően hazánkban, nyilván politikai biztatásra a jegybank magas kamattal kifejezetten csábította a külföldi befektetőket.