Az USA-beli sok jelzálogkölcsön miért okozhatott pénzügyi válságot, mik a lépések, amik ide vezettek?

Bedőlt a hitelezés, márpedig a hitel a gazdaság egyik igen fontos mozgatórugója.

Alapjában véve úgy működik a dolog, hogy:

Az adott bank betéteket gyűjt, amire kamatot fizet (legyen a kamat 5%)

A begyűjtött betéteket kiadja magánszemélyeknek hitelként (legyen a kamat 15%)

A maradék pénzét pedig befekteti és más hitelintézeteknek hitelez belőle (legyen a kamat 10%)

Ha szüksége van pénzre, más hitelintézetektől vesz fel hitelt.

[Itt csak "arányszámként" szerepelnek a kamatok, hogy lásd, hogy hol a haszna, hol a költsége, a valóságban ettől nagyban eltérhet.]

Eddig minden rendben van, dübörög a gazdaság. Azonban az USA-ban megtörtént az, hogy túlhiteleztek egy-egy ingatlant. Azaz volt egy ingatlan, piaci értéke $100.000. Erre első körben adtak reális mértékű hitelt, mondjuk $75.000-t. Aztán ezt az ingatlant hagyták a bankok tovább megterhelni. Adtak még rá $20.000-t. Így a reális piaci értéken még ÉPPEN térült volna a fedezeti hitel, ha bebukik az adós.

Azonban ez a hitelezési gyakorlat azt eredményezte, hogy mindenki ingatlant kezdett vásárolni (hiszen túlhitelezik az ingatlant, nem kell önerő, stb.) Ez az egész folyamat pedig az ingatlanok árainak leszorítását eredményezte, vagyis az eredetileg $100.000-ra becsült ingatlan mostmár csak $85.000-t ért. Azonban ezen az ingatlanon $95.000 hitel volt. Vagyis a hitel immáron FEDEZETLENNÉ vált, ha az adós bebukott, a bank sem jutott hozzá a fedezetből a pénzhez. Ez a kockázati mutatókat nagyban befolyásolta, hiszen az adott banknak fedezetlen hitelei voltak folyósítva. A kockázati mutatók megugrása pánikot keltett.

Tegyük fel, hogy a banknak van $100.000.000-ja, amelyet hitelezési célra kíván fordítani. Ez eddig rendben is van. Azonban az ingatlanárak csökkenése miatt alulbiztosított hitelei lesznek, melyre tartalékot kell képezni. Azaz anélkül, hogy az adott bank bármit tett volna, igen nagy mértékben csökkent a forgatható tőkéje. Hiszen ha egy ingatlan $10.000-ral van túlhitelezve, akkor ha van 10.000 ilyen hitele, már nincs is forgótőkéje.

De a bank hitelképességét is nagyban befolyásolta az, hogy alulbiztosított hitelei vannak. Hiszen az előző példából kiindulva, ha volt a banknak $100M tartaléka, akkor erre készséggel kapott hitelt más bankoktól, hiszen tőkeerős volt az adott bank. De - szintén az előbb leírtak miatt - ez a tőkeerőssége megszűnt, hiába volt ott nála az a $100M. Így egymás felé a bankok befagyasztották a hiteleket. Nem folyósítottak egymásnak, mert nagyon magas kockázatnak tartották. Elkezdtek attól félni, hogy mi van ha bebukik a másik bank.

Vagyis ezek a folyamatok kezdtek gyűrűzni. Amikor kiderült az adott bankról, hogy tőkeereje nagyban csökkent, a market-mutatók elkezdtek zuhanni, hiszen mindenki szabadulni akart az adott bank részvényétől, illetve nem akart senki oda befektetni. A market-mutatók pedig már globálisan hatnak ki a gazdaságra, nem csak banki szektorban.

Így eljutottunk oda, ahol most vagyunk. Persze a gazdasági világválság nem most éli "csúcsát". Eddig a tőzsdék voltak mélyponton, de hónapok múlva ez az életszínvonal-csökkenésben meg fog mutatkozni a lakosságnál is. Nem csak azoknál akik "befektetéseket kezelnek." Hanem annál is aki kenyeret vesz a boltban. Tehát lehet, hogy a gazdaság túl van a "javán", de a lakosság csak hónapok múlva fogja megfizetni ennek az árát.

Amit leírtam az nem modell, csak egyszerű szavakkal, kerek számokkal, nagyon egyszerűsített helyzetkép. Mind makro-, mind mikroszinten ennél JÓVAL ÖSSZETETTEBB a kép.