Miért nem a terhelt ingatlant viszi a bank?

Mert könnyebb pénzt csinálni abból, amin nincs terhelés.

Nem tudom mennyi a tartozás. De lehet, hogy a ház eladása nem fedezné a tartozást.

Ha a szüleinek semmi köze a hitelnek, nem vállaltak kezességet, az ő ingatlanuk vagy ingóságaik nem képezik a fedezet részét, akkor ott nem foglalhatnak.

De egyébként halkan megjegyzem, hogy miért nem adják el az üresen álló házat ők maguk, hogy abból visszafizessék a hitelt?

A végrehajtási folyamat utolsó lépcsője az árverezés, ezt megelőzi az ingóság foglalása. Amit ott tesznek meg, ahol lakik. De a szülei holmiját nyilván nem tudják foglalni, csak az övét.

Ha ez nem elég, akkor előfordulhat árverezés, csak ebben a helyzetben az sem lenne szerencsés, mert az ingatlan nem fedezné a tartozást, és akkor úgy veszítené el a házát, hogy még egy csomó tartozás is van a nyakán.

Ja, törvényesség.. így törvényes. A végrehajtást hosszú behajtási folyamat előzte meg, amíg lehetett (volna) egyezkedni. A végrehajtási folyamat négy lépcsőjéből is már a harmadikban van, és valószínűleg így az árverezést sem tudja elkerülni. De a lépcsőket a fokozatosság elve alapján végig kell járni.

Esetleg meg kell próbálni a házat értékesíteni, a bankkal együttműködve, ha hajlandó rá. Az még mindig jobb, mint az árverezés. De ez már a bank hozzáállásán múlik, hogy hajlandóak-e segíteni ebben.

Magyarországon a törvények a hitelezők érdekeit jobban védik, mint az adósét. Így fordulhat elő, hogy az adósságért nem csak a jelzáloggal terhelt ingatlannal felel, hanem teljes vagyonával, sőt a még meg nem keresett jövedelmének és nyugdíjának egy részével is.

Más kérdés, hogy így semmi nem tartja vissza a bankokat, a rossz minőségű konstrukciók forgalmazásától.

A végrehajtó a Végrehajtási törvény alapján dolgozik. Neki elsősorban meg kell győződni arról, hogy a jövedelemből, ingóságokból behajtható-e a követelés. Természetesen csak az adós ingóságait foglalhatja, de neki dokumentumokra van szüksége, hogy a fellelt ingóságok nem az adósé. Erről írhattok nyilatkozatot, csatolhattok számlákat, adásvételi szerződéseket.

Indíthat az ismerősöd végrehajtás megszüntető pert, és a per lezártáig kérheti a végrehajtás felfüggesztését is. A bankok elég lezserül fogalmazták meg a szerződéseket, ezért azok fogyasztóvédelmi szabályokat sértenek, semmisek, érvénytelenek, de ezt csak egyedi perekben bíróság állapíthatja meg, mert a bankok egyelőre önként nem ismerik azt el, hogy semmis a szerződésük.

Egy nyert per már jó alku pozíció, persze a tőkével el kell számolni akkor is, de jó eséllyel az ingatlan eladásával már meg tud szabadulni az adósságától, és talán még marad is pénze idős korára, és jó esetben a végrehajtó sem fogja tiltani a nyugdíja 33%-át élete végéig.

Javaslom, hogy mielőbb bízzon meg egy jó ügyvédet, aki képviselni fogja a banki egyeztetések során. A 45.PF.639.797/2012/5. jogeset példaértékű lehet az elszámolásra.

Mint írod, a szülői házba "csak" foglalni mentek. Tehát ingóságot, és nem a szülői házra tettek végrehajtási jogot.

Mielőtt egy ingatlant árvereznek, meg kell nézni, hogy egyéb másból megtérülhet-e a tartozás.

Én magam próbálnám értékesíteni a jelzálogos ingatlant. Még mindig jobb, mintha árverésen negyedannyiért kelne el. Tudni kellene, hogy a vételár fedezné-e a teljes tartozását. Ha igen, nem egyeztetnék a bankkal, a beleegyezése nélkül adnám el, majd a vételárból kifizetném a hitelt. Persze előtte meg kell tudni, hogy mennyi az aktuális tartozás.

Nem mondok lehetetlent, nem egy végrehajtás alatt lévő ingatlant vettem magától az adóstól még az árverés előtt. És nem kérdeztem meg a banktól, hogy tetszik-e neki, vagy sem.