Árvereznek, több helyre is tartozik az illető, mit tehetnek?
A feleségnek ebben a történetben kb. csak kussolni van joga. Az ő tulajdonrészét a történet nem érinti, innentől kezdve nincs miért perelni. (amúgy halkan jegyzem meg 10 éve kérhetne a rokonod lakáshasználati díjat az extől...)
Az, hogy bejegyeztek az ingatlanra nem jelenti, hogy árverezés lesz - mert senki nem vesz meg egy fél ingatlant, pláne lakottan. Vidéki lelakott fél ház, áh, semmi sem fog történni.
A bank is ezért nem erőlködik a lakáshitellel, hiszen azt látja, hogy két munkanélküli a tulajdonos. Inkább kivárják, hogy kamatozzon az összeg és kihaljon a tulaj, mert akkor könnyebb árverezni a lakást.
erre nem gondoltam, hogy csak a felére jegyezték be, így nem is lesz árverezés.
a válási okirat szerint lemondott a lakáshasználati jogról, és minden abból eredő anyagi haszonról, nem tudom most fejből, hogy van megfogalmazva, de ha pl. a volt feleség kiadná albérletbe, abból sem járna semmi.
nagyon csúnya válás volt, már menekült a rokon, ezért inkább aláírta, csak legyen már vége.
mi jobban örülnénk, ha árvereznének, mert nagyon durva, de sokmindent azóta is a rokonomon követelnek. nemrégiben derült ki, hogy pl. a víz még nincs átiratva. akkor minden évben jön levél az önkormányzattól, hogy fizessen kommunális adót. hiába jelzi minden évben, h lemondott az ingatlanról, ez nem számít, hisz a tulajdonjog az övé is. azt próbáltuk elérni az önkormányzatnál, hogy akkor ne egyedül a rokonomtól kérjék, hanem felezzék meg, ahogy a tulajdonjog is 1/2 - 1/2 arányban van. hajthatatlanok, merthogy 17 éve, amikor vették az ingatlant, a rokonom vállalta aláírással a fizetési kötelezettséget. persze, hisz házasok voltak, egyetlen közmű sem lehet 2 ember nevén, jogilag csak az egyikkel állnak szerződésben. na ettől sem tudunk megszabadulni. a másik a kéményseprés díja, semmi köze már hozzá, hogy ott egyáltalán használják-e a kémyényt, igazából a k.seprő vállalatot sem érdekli, de újra és újra kiszámlázzák. a volt feleségnek nyilván az az érdeke, h ne az ő nevén legyenek a dolgok, mert akkor őt nem vonják felelősségre. és mivel nem működik együtt, hisz hülye is lenne bármit a nevére venni, mindent csak perekkel és nagy ügyvédi költséggel lehetne a nevére íratni, de erre egyértelműen nincs pénz. tudom,hogy elkanyarodtam, bocsi, csak nagyon fel tud bosszantani a dolog.
Két dolgot érdemes megjegyezni, egyik hogy 300 ezer és járulékai az. Mert a végrehajtónak is van díja és egy rakat költség is lesz a kamatokon felül is. 5 sikertelen árverési kísérlet után( ahogy írták is, fele tulajdon nem fog kelleni senkinek, a piaci érték feléről indul, majd azt követően a teljes tartozási összegről. A piaci értéket meg a környék és állapot határozza meg, ha az eredetileg volt 10 millió, most meg 5-ért mennek az ingatlanok, von le a lelakott állapotot és annak vedd a felét. Így már megérheti valakinek, aki meg tud egyezni a másik tulajjal is, eladásban.
Hasonló helyzetben voltam én is tavaly, majd 1/8ad résztulajdonosként átvállaltam a tartozást, amit viszont én követelek most a bent lakón, (aki szintúgy nyugdíjas, a tartozás 50%-os nyugdíj inkasszó mellett, 15 évig ketyegne, ami túl sok, így kérhetem az árverezést, ahol elővételi jogom van) nem tud fizetni, így a tulajdonrészek átkerülnek hozzám, mivel a tulajtársak is lemondtak a részükről, csak ne kelljen ezekkel a tartozásokkal bajlódniuk az önmagát fenntartani képtelen ember(ek) miatt.
Ergo közel negyedáron lesz egy lelakott belvárosi ingatlanom, amit ég ha felújítok is piaci ár alatt marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!