Kárhozottak lettünk? Lassan beszippant s felemészti lelkünket?
(Először is tudom,hogy nagyon rossz a helyesírásom)Köszönöm.
Van egy 4 éves kisfiam s egy 3 hónapos kislányom s a szeretett férjem aki család centrikus,mindig is törekvő és dolgozó ember volt akit munkájában mindig megdícsértek.Ma is dolgozik de már értelme neki egyenlő a 0-val sajnos.Én itthon vagyok a picivel gyesen egyenlőre.
Nem tudom,hogy jutottunk ide viszont a közös életünket is már hitelel kezdtük a szülök felvetették a párommal s hozta mágával a családunkba.Ma már van házunk hitellel sajnos!!Ha hitelt,hogy havonta tudjuk fizetni hitelt vettünk fel!A HITEL CSABDÁJÁBA ESTÜNK!!!!Ez egy lelki terról!!Kapni havonta a pénzt s villámgyorsan el is tünik azonnal a hitelre!!!Ott tartunk hogy nem értik meg hogy legalább 1000 ft.-ott fizessünk be de annyink sincs,100 ft.-os problémáink vannak!!Semmi pénzünk nincs amit be tudjunk osztani egész hónapra.Anyósom segít ennivalóval nap mint nap,hogy legalább éhen ne haljunk!!Minden nap törjük a fejünket mit tegyünk!Egyetlen mególdás van csak ha apa kűlfőldre megy dolgozni!!Annyira szeretünk együtt lenni,fiam imádja az apját s én is apát.Nagyon családcentrikusak vagyunk mindketten belehalunk ha nem lehetünk többet együtt csak sok idő múlva.Van mellé állás de nálunk már nem segítség havi 20/30 ezer forint mert nagyon sok helyre tartozunk bár az összeg nem nagy összesen.Ha csak a lakás hitelünk lenne akkor minden szép lenne ISTENEM!!Mindent kapcsólnak ki szép lassan,észrevétlenűl csúszunk le a mélybe!!!Fánk sincs sok télire egy zoknit nem tudok venni a gyerekeknek.Annyira fáj,hogy rá vagyunk szorúlva agyósomra,hogy nem tudom a kisbabámnak meg venni a popsikenőcsöt!!Kiszolgáltatottak vagyunk neki s nem szívesen segít csak kényszerből.Ha megköszönöm neki ha hoz valamit nem mondja,hogy szívesen!Látom rajta meg mondta is már!Mikor olyanja van egy papírzsebkendőt is irigyel már tőllünk!!Mi mindent megteszünk,hogy fizessük a dolgokat de kicsik vagyunk már ehez!!!Speciel a részemről pénzt már rég fogtam a kezembe mert a férjem kifizet mindent abból ami jön.Csak pelust veszünk a babának de most mást tápszer is kell.Mit lehet ebben a helyzetben tenni?Nem vagyunk hülyék de mégse találunk rá mególdást!A házat nem éri meg eladni mert több a hitelünk s olyan sok munkánk benne van már s csak ez az egy amink van.A lelkem olyan mint ha satuba szorítanák mindig!!!Nem sokáig bírjuk már!!!!Sajnálom a szívem szorúl meg ha a fiam kér valamit s nem tudom megvenni neki s nem tudom elvinni sehova,hogy szép élményt szerezzen!Gondolok itt állatkertre, bármire.Tudom,hogy majd jönnek a levelek,hogy úgy kell nektek a mi hibánk!Lehet,bisztos!!Viszont azt az érzést mit érzünk senkinek se kívánom amit érzünk nap mint nap s azt a sok kialvatlan éjszakát!!50 forintos gondjaink vannak s a jövőtt sehól sem látom!!Én 26 éves vagyok a férjem 34.Így élünk azokon az éveinken mikor a legszebbnek kéne lenniük!!A szomorúság ott az arcunkon s boldogságot a gyerekeinken kívűl semmi nem okoz már!!Kárhozottak lettünk a hitel beszippantott minket s lassan felemészti a lelkünket!!!!Nincs kinek elmondjam ezt még barátnőm sincsen s csak így névtelenűl tudom felválalni a helyzetünket mert különben az emberek lenéző,halkan suttogó gonosz kibeszéléseit hallanám!!Ezt már tényleg nem bírnám elviselni!!Úgy érzem magam mint ha fuldokólnák s sehogy sem tudok kijutni a vízből!!S tudom,hogy itt a vég lassan!!
válasza:Először is sajnállak benneteket!
Másodszor, ha az anyósod ilyen segítőkészen áll a dlgokhoz, te is elvállalhatnál pluszba valami 4 órás munkát.
A férjednek, ha van lehetősége, szerintem menjen csak külföldre. Patt helyzet, mérlegelni kell. Inkább nézed a férjed esténként és azt, hogy a gyerekeknek semmit nem tudtok biztosítani vagy hiányolod kicsit a férjed, de próbáltok kimászni a k@kiból, és már-már láthatod az alagút végét.
Sajnos szörnyű dolgok ezek, de mikor az élet választás elé állít minket, muszáj vagyunk meglépni azt, ami lehet, hogy fájó, de hasznos.
Mindannyian, nem csak ti, hajlamosak vagyunk elfogadni a működő ROSSZT, mert mindegy hogyan, de valahogy még működik, ugyan keseregve, de élünk.
Nem szabad, meg kell próbálni az újat, mert lehet, hogy sokkal jobban működik.
Ha elmennél dolgozni pár órát, lehetnének barátnőid, emberi kapcsolataid, te otthon saját magad sajnálod, mondom ezt minden rosszindulat nélkül, hát persze, hogy beleőrülsz!!!
válasza:A hitelnek nem estetek csapdájába, hanem könnyelműen besétáltál: hoztatok egy egyébként értelmetlen döntést, aminek a következményést most szenveditek.
Kellene egy kis matekozás, hogy pontosan mely esetekben javulna a pénzáramlásotok. Ha a házat el kell adni, akkor el kell adni. Ha ki kellene mennie dolgozni, akkor kimegy, és nincs hiszti.
Én pl. eladtam a lakásom, mert csak állt benne a pénz, sokkal több értelmét láttam befektetésekben gyarapítani a vagyont.
válasza:Azzal kezded, hogy a szülők felvetettek a férjeddel egy hitelt, amit hozott magával.
Ezt ki számára vetették fel? A férjed "élte fel" a felvett összeget, vagy esetleg a szülei részére vette fel, és ti fizetitek? Mert ha az utóbbi, akkor a törlesztő csekkjét szigorúan be kell nyújtani havonta a szüleinek.
Másrészt én is azt mondom, hogy neked is el kellene menned dolgoznod, legalább négy órába. Olyan nincs, hogy rajtatok már 20-30ezer ft nem segít. Mert valami ilyesmit írtál. Minden fillér segítene.
A férjednek csak ki kellene mennie dolgoznia külföldre, akármilyen nehéz is lenne mindanjiótoknak. Van net, azon van skype, tudtok beszélni vele naponta ingyen. Nem tudom mekkora a tartozásotok, és mennyit keresne kint, tehát meddig tartana ez az állapot, hogy külön vagytok, de biztos rövidebb ideig, mint ez a jelenlegi, ha így marad.
Most is nehéz, átvirrasztott éjszakák, napi idegeskedés, a gyerekeknek semmit nem tudtok megvenni, otthon vagy a gyerekekkel, a férjed dolgozik, gondolom csak este találkoztok.
Ha kimenne, ezek közül csak az utolsó lenne nehezebb, gondolom az sokkal, mert még este sem találkoznátok, csak skypen, de ugyan úgy egyedül lennél otthon a gyerekekkel, viszont szépen lassan, de biztosan, faragnátok lefelé a tartozásotokat, ha nem is mindent, de egyre többet meg tudnál venni a gyerekeknek, ha te is vállalnál egy részidős munkát, lekötné a gondolataidat, legalább amíg ott vagy, addig nem rágódsz folyamatosan a gondokon, emberek között lennél, kicsit kikapcsolnál, és ami a lényeg, ha nem is sok, de még több bevételt jelentene.
Sok sikert, kitartást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!