Hogy tud kamatot kérni az MNB a kiadott hitelek után?

A kulcs a kereskedelmi bankok, azaz a hitelintézetek működésében van.

A jegybank kibocsát 100 egységet. Mondjuk alakul öt gyár, és mindegyik 50 egység pénz ráfordítást igényel, hogy beindulhasson a termelés (gépek, alapanyag stb.) De nincs neki ennyi pénze ezért hitelt vesz fel. A hitelintézet ígér neki (mind az öt gyárnak) 50-50 egység pénzt. Természetesen ez nincs meg nála, hisz a hegybank is összesen csak 100 egységet bocsájt ki, de a hitelintézeteknek megvan az a joguk, hogy hitel formájában kibocsássanak olyan pénzt ami valójában még nincs meg, azt majd a jövőben (mikor visszafizették a hitelt) lesz csak valóságos pénz. Ez úgy lehetséges, hogy a hitelintézet kölcsönkéri a 100 egység igazi pénzt a jegybanktól, majd a 10%-át vissza is adja (kötelező tartalék képzés) megőrzésre. 90 egység pénze van így fizikailag, de joga van ennek a 10 szeresét, azaz 900 egységet mint ígérvényt kihelyezni hitelként. Minden 10 egység visszafizetett hitel után elhelyez tartalékba a jegybanknál 1 egységet, de a maradék 9 egység pénz 10 szeresét megint kihelyezheti hitelbe.

A végén láthatod, hogy a jegybanknál lesz előbb-utóbb az eredeti 100 egység pénz, sőt, jóval több is.

Az, hogy a hitelintézet mennyi pénzt helyezhet ki hitelbe gyakorlatilag csak a forrásainak függvénye (mennyit tud tartalékba helyezni a jegybanknál)