A Magyar Nemzeti Bank miből származtatja a kihelyezett hitelek értékét? Kik a MNB betétesei, ha vannak egyáltalán? A Magyar Nemzeti Bank vesz-e fel kölcsönt más, nagyobb bankoktól?

Az MNB közvetlenül nem hitelez, csak a bankrendszert hitelezi (="kétszintű bankrendszer")

Betétesekre nincs szüksége, ilyenek nincsenek. A bankok ha hitelt vennének föl az MNB-től, akkor az ráírja az összeget a bank számlájára. Könyveléstechnikailag a bank tartozása a forrás, a banknak kihelyezett hitel az eszköz.

Forinthitelek esetén az MNB-nél nincs nagyobb bank :) Eltérő devizanemek esetén meg a kölcsönt devizaswapnak hívják. Időnként technikailag lehet rá szükség, de ha az IMF-hitelre gondolsz, azt nem a jegybank vette föl, hanem a költségvetés (a magyar állam)

Az MNB nem vesz fel kölcsönt

Az MNB legfőbb célja az árstabilitás (inflációs cél) megőrzése.

Ennek a célnak az elérésében az eszköz a piacon lévő pénz mennyiségének a szabályozása. A piacon lévő forint mennyisége csökken ha emelkedik az alapkamat, nő ha csökken a kamat. Az MNB kamatdöntő üléseken vizsgálja felül az inflációs várakozás teljesülését, és dönt az alapkamatról. Ha az inflációs célt veszély fenyegeti, növeli az alapkamatot. Az alapkamatnak megfelelő 2 hetes kötvényeket bocsát ki, amelyet a bankok korlátlanul vásárolhatnak. Az MNB-nek nincs szüksége hitelre, ezzel a kötvénykibocsátással azt éri el, hogy 2 hétre pénzt vonjon ki a forgalomból. Ha a piacon kevesebb pénz van, kisebb az inflációs nyomás (nem lehet költeni, nincs miből)

Oké ez így?

Még egyszer :)

Azért fizet a jegybank kamatot a "hitelezőinek" azaz azoknak akik megvásárolják a kéthetes MNB kötvényt, mert addig is kivonja azt a pénzt a forgalomból.

Nézzünk egy tök egyszerű példát!

Holnaptól minden szolnoki alkalmazott fizetését megemelik 100%-al. Azon kapják magukat egyszer csak az emberek, hogy kétszer annyit költhetnek, mint az előző hónapban. Az üzletek tele lesznek vásárlókkal, az éttermekben nem lehet szabad asztalt találni. Mit csinálnak a boltosok és a vendéglősök? Felemelik az áraikat, mert így is megveszik magasabb áron a portékáikat, hisz van vevő elég. Azaz emelkedik az árszínvonal.

Igen ám, de eközben a helyi bank szokatlanul magas kamatot kínál a takarékbetétre. Hogy gondolkodnak az emberek? Hm... most mégsem megyek el étterembe kajálni, meg egy újabb farmert venni, ráérek később is, inkább megtakarítom a pénzt, most magas kamatot adnak érte. Hamarosan a boltokban, éttermekben ismét beáll az "egyensúly", azaz lesz ugyan elég vásárló, de nem annyi, hogy a boltos úgy emelhessen árat, hogy az ne riassza el a még megmaradt vásárlókat.

Mit csinált tulajdonképpen a bank? Pénzt vont ki a mindennapi életből, ezzel a húzásával megakadályozta a szolnoki áremelkedést.

Na pont ezt csinálja az MNB. Mivel az MNB-nek megvan az a joga, hogy bármennyi forintot kibocsásson,neki a kifizetett kamat nem kerül valójában semmibe, mert az infláció féken tartásával, a gazdaság stabilitásának megvalósulásán keresztül "nyeri vissza" ezt a "kifizetett" kamatot.

A jegybanki kamatfizetéstől nem nő az eladósodottság, a pénzmennyiség nő (többet fizet vissza, mint amit betettek).

Ez veszélyes inflációt azért nem okoz, mert egyrészt általában a GDP is nő, meg van egy "egészséges" 2-3%-os infláció, és a kettő összege fölötti résszel van csak gond. Másrészt nem közvetlenül a piaci szereplőkhöz kerül, hanem a bankokhoz. (De azért gyanús nekem, hogy ez összefüggésben áll a bankvezérek hatalmas bónuszaival és a márványpalota-bankokkal....)

A jegybanki hitelezéstől nőne az eladósodottság, de az nem jellemző, 87-89-ben volt az. Ma, ha jól tudom, vészhelyzeti eszköz, mondjuk ha megrohanják az ügyfelek az egyik bankot bankpánik esetén. Van olyan is, hogy "aktív repo" ilyenkor a jegybank állampapír-fedezetre ad pénzt a bankoknak. Ilyenkor ugye a fedezet is kamatozik, tehát ez sem egyértelmű.

De lényeg hogy pénzbőség van, tehát a ker. bankok nem szorulnak rá az MNB hiteleire, sőt inkább azok hitelezik őt. (Amire a pénzbőség visszafogása miatt van szükség) Ez világszinten így van, a pénzmennyiség jóval gyorsabban nőtt, mint a GDP:

[link]

illetve:

[link]