PIN-kód fordítva. Ez tényleg igaz? Mert erről nem tudtam.

A dolog jelenleg nem működik, de a dolog teljesen valóságos.

Egy Joseph Zingher nevű üzletember 1994-ben elképzelt egy ilyen rendszert, amit aztán 1998-ban szabadalmaztatott.

A mai napig sikertelenül győzködte az iparágat a kötelező bevezetésért, bár annyit elért, hogy Illinois államban bármelyik terminál szolgáltató beépíthet ilyet az automatáiba, bár a dolog teljesen opcionális.

A hívókód egyébként lehet speciális vagy a pin visszafelé, kivéve a szimmetrikus pin kódokat pl: 4884, 3443 stb., erre Zingher gondolt és tervezett megoldást is.

Oh, most látom csak, hogy az Index cikkében ezek benne vannak.

Bocs a felesleges válaszért!

A fenti üzenet terjed már a múlt hét vége óta a net magyar felén,

lánclevélben, és persze az iWiW-en, mert előbb-utóbb ott is kiköt

minden hülyeség. Természetesen hoax, kitaláció az egész, angolul

legalább 2006 szeptembere óta terjed. Reméljük, senki nem küldte

tovább, aki meg továbbküldte, gyorsan kérjen bocsánatot.

De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, összeszedtünk négy ügyfelet

négy különböző bankkártyával, és a nyakunkba vettük az Árpád úti

banknegyedet, Újpest Zürichjét, hátha sikerül egy direkt fordítva

beütött PIN kóddal látványosan elfogatnunk magunkat a rendőrséggel.

Nem sikerült.

A K&H-nál próbálkoztunk először, natív kártyával, de a fordítva

megadott PIN hatására a gép csak annyit mondott, hogy hibás a kód, és

visszaadta a kártyát. A várakozás alatt sem jelent meg a várva várt

rohamosztag, csak a bank biztonsági őre jött ki érdeklődni, mit

művelünk, majd távozott.

A következő helyszínen, a Budapest Banknál citibankos kártyával

teszteltük, vajon krosszkompatibilis-e a csodamódszer, de az eredmény

itt is negatív volt: pénzt nem kaptunk, kártya vissza, rendőr a

tízperces várakozás alatt sehol.

Úgy tesz, mintha adna

Vakmerő tesztelőnk így emlékszik vissza az akcióra: "Miután beírtam a

fordított PIN kódot, végigcsinálhattam szinte mindent ugyanúgy, mintha

a jó kóddal kezdtem volna a tranzakciót. Választhattam, hogy mekkora

összeget akarok felvenni, majd amikor választottam, akkor abból, hogy

bizonylattal vagy bizonylat nélkül akarom-e felvenni. Ekkor kaptam meg

az üzenetet, hogy hibás a PIN kód, ha javítani akarom, nyomjam meg a

Javítást. Nem azt nyomtam meg, hanem a Törlést, ekkor megkérdezte,

akarok-e másik tranzakciót, nem akartam, hanem rohantam az út szélére,

és vigyázó szememet az Árpád út távolára vetettem, ahonnan kék

szirénás autókat vártam feltűnni. És várnék még bizonyára most is, ha

az emberrablók már a hibás PIN kód beütésekor nem kezdenek gyanakodni,

és vágják le a hüvelykujjamat, ki tudja, jó lehet még valamire az

ujjlenyomatom."

Az OTP-nél hasonló eredménnyel jártunk: az ATM látszólag itt is

elfogadta a fordított kódot, eljutott a következő képernyőig, ahol az

összeget kell beütni, és csak ezután utasította vissza a kérést. A

számlatulajdonos viszont kapott egy megnyugtató, bár idegen nyelvű

sms-t, miszerint "SIKERTELENATM készpénz felvét: - 100 000 HUF; OTP,

BUDAPEST, IV. ARPAD UT 62", majd a kártyaszám és az aktuális egyenleg.

Kommandónak se híre, se hamva.

Ha valahol, akkor az utolsó helyszínen, a Raiffeisennél üthettek volna

rajtunk a legkönnyebben, mert a rendőrség épülete a bankkal sréhen

szemben van, másodpercek alatt át lehet érni gyalog, de sajnos itt sem

fogtak el bennünket. A legnagyobb akadályt a bank saját humán

biztonsági pajzsa jelentette - az alkalmazottak közül ketten is

bizalmatlanul tudakolták, mit akarunk. Hiába tartózkodtunk a bank

előtti járdán, tehát közterületen, még a forgatástól is el akartak

tiltani bennünket, aztán szerencsére sikerült kapcsolatba lépniük a

központtal, ahonnan megérkezett az engedély. Beütöttük a fordított

kódot, az rendben elutasítódott, jött a hibás PIN miatt sikertelen

készpénzfelvételről szóló sms, aztán kémleltük egy ideig a szemközti

rendőrőrsöt, hátha lecsap ránk valaki, de erről a helyszínről is

szabadlábon távoztunk.

Tizenöt éves sztori

A pánikkódos hoax réges-rég ismert ugyan, még a Wikipedia PIN kódokról

szóló cikke is tárgyalja [1], de érdekes módon nem teljesen alaptalan.

A Snopes.com szerint [2] a SafetyPIN-nek nevezett módszert 1994-ben

találta ki egy chicagói üzletember, Joseph Zingher, aki négy évvel

később szabadalmaztatta is az ötletet. Zingher még arra is talált -

pontosan nem részletezett - megoldást, hogy mi legyen azokkal a

kódokkal, amelyek visszafele ugyanazok, mint odafele (1111, 1221,

stb.).

Bár az elmúlt években több amerikai állam törvényhozása is fontolóra

vette a módszer bevezetését, sőt Illinois-ban 2004-ben fakultatíve

alkalmazhatóvá is tették [3], máshol, például Georgiában és Kansasban

nem lett belőle semmi. Az okok között szerepel, hogy a bankok úgy

gondolják, a rabló úgyis rég lelép, mielőtt a pánikkód által riasztott

rendőrök a helyszínre érkeznének, illetve hogy az ügyfelek jelentős

része stresszhelyzetben képtelen lenne saját PIN kódjának fordítottját

beütni, főleg anélkül, hogy a rabló gyanút ne fogna.