Ha valamelyik szülőm elhunyna, akkor a testvérem örökölne a lakásomból és a lakáshitelemből is?

Ha apád meghal, akkor az ö részét felesben öröklöd a testvéreddel - 14-1/4 mindkettötöknek.

A hitelt azonban neked és anyádnak kell fizetnie - te a te általad felvett összet után, ö meg a közösen felvett részt törleszti -, mert ti vettétek fel, illetve ha anyád hal meg, akkor apád köteles a kettejük által felvett hitelt.

Apukád halála esetén a testvérednek járna rész az apukád 50%-ából.

Ezért jobb nem bonyolítani a dolgokat. Attól, hogy a szüleid adóstársak, még nem kell, hogy tulajdonuk legyen a lakásban.

Pl. én is a szüleimmel közösen vettem fel a hitelt, a jelzálog az ő házukon van, de a lakás, amit vettüknk, az csak az én nevemen.

Nézd, a helyzet nagyon leegyszerűsítve.

Az ingatlan is vagyonelem, a hitel is vagyonelem, csak a hitel negatív vagyon, de vagyon.

Mindennek a rá eső részét örökli a testvéred. Ha két gyereke van az elhunytnak, akkor 50%-50%.

Ha anyukádnak csak adóssága van, akkor az osztódik kettő felé.

Ha apukádnak adóssága is és háza is, akkor mindkettőből fele, fele arányban örököltök.

Meg lehetett volna oldani, hogy ne kelljen tulajdonrészt szerezniük a közös hitel okán, de az most már mindegy, mert most már így lett megkötve a bankkal a szerződés nyilván közjegyző előtt.

Ezt már csak akkor lehet módosítani, ha mindenki (a bank is ) belemegy. A bank nem fog.

Apukád a bank engedélye nélkül még csak neked ajándékozni sem tudja, az úgynevezett elidegenítési tilalom miatt.

Viszont a bank lehet, hogy ebbe belemegy abban az esetben, ha továbbra is az ingatlan egészét terheli jelzálog és mindenki továbbra is adós(társ) marad.

Mert ekkor ugyanúgy a bank pozíciói biztosítva vannak, neki mindegy, hogy kinek a nevén van a ház egésze.

Így sem köteles belemennie a banknak, de jó eséllyel bele fog.

Ekkor a szülő halála esetén az ingatlant senki nem örökölné, hiszen a tiéd az egész. A hitelnek az elhunyt szülőre eső részét viszont félig a testvéred is örökölné.

"1. De adósságot nem lehet örökölni? Ez a rész hogy működik? Ha valakinek van hitele, akkor az nem öröklődik ugyanúgy, mint a vagyon?"

Adósságot is lehet örökölni! Csak arról lemondhatsz. De csak úgy, ha mindenről lemondasz.

Teszem azt van egy lakás, amit 100%-ban örökölsz, de hitel van rajta.

- lakás értéke: 30 millió

- hitel értéke: 20 millió

Akkor mondhatod azt, hogy kéred a lakást és a hitelt is, megkapod a lakást, és ki kell fizetned a 20 millát

Vagy mondhatod, hogy lemondasz az örökségről, akkor a lakásról és a hitelről is lemondasz (nyilván ilyet akkor éri meg tenni, ha a lakás értéke alacsonyabb, mint a hitelé)

De olyan nincs, hogy a lakást kérem a hitelt nem.

Ha több örökös van, akkor ugyanez történik, csak az örökség arányában kap mindenki a lakásból és az adósságból is, és mindenki eldöntheti, hogy mit csinál a saját részével

"Ekkor a szülő halála esetén az ingatlant senki nem örökölné, hiszen a tiéd az egész."

Ha úgy került a tulajdonába, hogy a szülő neki ajándékozta, akkor halálozás esetén a másik testvérnek is jár egy rész. Ha jól emlékszem, akkor a köteles rész 1/3-a.

Változott mostanában némileg az öröklési törvény...

#7: Csak ha nem telt el bizonyos idő az ajándékozás és az örökhagyás között. A szüleim is ajándékba kapták a telket, ahol a házuk van, mégsem járt a többi testvérnek semmi belőle, mivel a nagyszüleim 30 évvel korábban ajándékozták oda a telket.

Be is baxna, hogy most az egyik gyereknek ajándékozol egy ingatlant, azt ha 30 év múlva megmurdelsz, akkor marakodjanak rajta...

ma 11:48 4. válaszoló vagyok:

Igen, ha öt éven belül történt az adományozás.

És ha ebből jogvita lesz, ha a közjegyző előtt nem tudnak megegyezni akkor a bíróság jön.

Valóban annyiból pontatlan volt a válaszom (és elnézést kérek ha így félrevezető!), hogy ezt nem vettem bele.

Viszont ha az elhunytnak elegendő egyéb vagyona is volt (pl. bankszámlapénz), akkor az ingatlanból a másik gyermek nem fog kapni, hanem pénzben annyival többet kap meg. Az ingatlanból mint adományból rá eső rész értékét pénzben kapja meg.

Legalábbis alapesetben a közjegyző ehhez az eszközhöz nyúl, amit ha nem fogadnak el a felek akármi miatt is, akkor bíróság.