Hogyan működik a "compounding interest" a gyakorlatban?
Rengeteg leírást találni róla fórumokon, YouTube-on, hogy mindig fektesd be újra a hozamod, de ezt a gyakorlatban hogyan kell elképzelni?
Számomra ez azt jelentené, hogyha én - a példa kedvéért random számok - veszek 1000 dollárért részvényt idén és az jövőre 1100 dollárt ér, akkor vegyem ki azt a 100 dollárnyi profitot és fektessem be újra. Legalábbis mindenhol ezt mondják, hogy így kell, hogy újra fektessem be a hozamot. Viszont ennek így ahogy leírom semmi értelme.
Én árfolyamnyereség tekintetében ezt úgy értelmezem, hogyha egy indexkövető ETF mondjuk évi 10%-ot hoz átlagban, akkor az első évben 1000 dollárból 1100 dollár lesz, a következő évben 1210 dollár, stb stb. Vagy rosszul látom és nem ez a lényege?
Ha sima, nem osztalékfizető részvényekről van szó, akkor ez hogy néz ki a gyakorlatban?
Mert az osztalékfizetőnél nyilván annyi a sztori, hogy az osztalékból újra vásárolok részvényt. Vagy eleve veszek egy olyan ETF-et, ami akkumulálja az osztalékot és nem fizeti ki.
Bocs, ha totál baromságot kérdezek.
válasza:"eszek 1000 dollárért részvényt idén és az jövőre 1100 dollárt ér, akkor vegyem ki azt a 100 dollárnyi profitot és fektessem be újra."
Nem kell kivenned és újrabefektetni, mert az már be van fektetve. (Persze ettől függetlenül kiveheted és átteheted másba.)
-------------------
Nyilván csak olyan hozamot tudsz újra befektetni, amit megkapsz a számládra.
Ez részvények esetében az osztalék.
Veszel 100ezer dollárért részvényt, kapsz 3% azaz 3000$ osztalékot.
Ezt befekteted, akkor következő évben már a 103ezer dollárnak kapod a 3%-át azaz 3090$-t.
Így folyamatosan egyre többet fektetsz be és egyre több hozamod lesz, amiből egyre többet fektetsz be. Így kijön az önmagát erősítő kamatos kamat. (Meg közben a kezdeti 3%-os hozam is emelkedik.)
Az elv világos, de a számpéldán látszik, hogy igazán jó hatása csak 30-40 évnél van a kamatos kamatnak.
Állampapírnál ha évente kapsz kamatot ugyanez lényeg.
Lakáskiadásnál ahol havonta szeded a bérleti díjat dettó.
Nézzünk más példát. ETF-et veszel. Mondjuk S&P500 követő ETF-et. Ekkor Lesz 500 cégből egy kis részed, abból 100 fizet osztalékot. Az ETF is fizet mondjuk 1,5% osztalékot. Amit vagy kifizet neked, vagy automatikusan újra befektet. Így ennél az ETF-nél is élvezet a kamatos-kamat hatást.
-------------------
Végül mi van, ha mondjuk Facebook részvényt veszel. Na ott nincs osztalék, nincs mit befektetni. Ott tehát nem beszélhetünk kamatos kamatról. Egyszer megveszed, egyszer eladod a kettő különbsége lesz a hozamod.
Viszont ma a cég kiváló növekedést mutat, évente 20%-al növeli a profitját. Amit önmagába fektet és következő évben már ez a megnüövelt tőke termel 20%-át. Tehát itt maga a vállalat tud növekedni a kamatos-kamat szabálynak megfelelően, azaz exponenciálisan.
Ezek igen kiváló cégek, amik ezt meg tudják tenni, nehéz megtalálni őket a kínálatban. És ha utána rosszabbul teljesítenek az elvártnál akkor oda a kiszámolt hozam.
Ha időben sikerül ilyen növekedési cégekbe beszállni az elég jövedelmező lesz pár évtized múlva. Ha sikerül...
válasza:Jol latod. Ez a compounding interest. Vagyis kamatos kamat. Anyi a lenyeg h minden evben az elozo eves osszeget veszed alapul es nem a tobb evvel azelotti kezdo osszeget.
A kamat keplete kb vegso = kezdeti*(1+kamatlab*evek)
Mig a kamatos kamate
Vegso = kezdeti*(1+kamatlab)^evek
Jol latszik az evek szamaval az egyik linearisan a masik hatvanyosan novekedik
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!