Ha feltörjük a TBSZ számlát, akkor járhat-e a hagyományos számlához viszonyítva kedvezőtlenebb következménnyel?
Tehát a kérdés az, hogy ha hamarabb veszünk ki pénzt a TBSZ számláról, mint pl az első 3. évben, akkor az olyan mintha egy hagyományos számlát használnánk (tehát nem számolhatunk adókedvezménnyel), vagy esetleg egy hagyományos számlához képest is több költséggel járhat-e?
Továbbá van-e bármilyen hátránya a TBSZ számlának egy hagyományoshoz képest?
válasza:Nem egészen értem az 1est, hogy mikor fizetsz szerinte és mihez képest sokkal több adót.
Ahogy írod kérdező, ha 3 éve előtt "feltöröd" a TBSZ számlát, akkor annyi adót fiztesz, mint egy sima, nem TBSZ számlán a kamat után.
Hátránya nincs a TBSZnek. Van számlavezetési díja, ennek költsége banktól függ, lehetséges, hogy egy sima számla díja alacsonyabb. Ezt meg kell nézned, mert nem mindenhol ugyanolyanok a költségek.
Sólyomi Dávid Osztalékportfólión ezt írta a GYIK-ban.
"Mi a véleményed a TBSZ számláról?
Vannak a konstrukciónak előnyei és hátrányai is. USA részvény esetén a 15%-os forrásadót mindenképp levonják tőled, így különbség a sima számla és TBSZ között az EHO-ban és a realizált árfolyamnyereség adózásában lehet. Amennyiben más forrásokból az EHO-d is ki van maxolva (az éves 450 ezer forintos felső határig), akkor máris csak a realizált árfolyamnyereség adózása lenne az egyetlen előny a TBSZ oldalán, és ezért cserében vállalnád a konstrukció minden kötöttségét. (Pl.: a tőke mellett az osztalékokat sem veheted ki, ill. utóbbit bajosan tudod költséghatékonyan újrabefektetni, minden évben új számlát kell nyitnod, stb.) Az én esetemben a TBSZ számla hátrányai túlkompenzálják az előnyét. Számolgass és gondolkodj, hogy neked megéri-e!"
Nekem ebből sem egyértelmű sajnos :/ Ha jól értelmezem plusz költségekkel nem járna egy hagyományos számlához képest, csak annyi hátránya van, hogy minden évben újat kell nyitni, ha befizetni szeretnénk, mert azt ugye csak az első, úgynevezett gyűjtőévbenévben lehet?
válasza:Először is nem írtad, hogy tőzsdézéshez használnád a TBSZ-t.
Aztán: nem ismerem ezt a S.D.-t, de ránéztem a GYIK-re és ahogy látom nem igazán frissítette amióta megírta. 2017 óta nem kell EHO-t fizetni a kamatok után. Korábban volt az, hogy 3 év TBSZ után EHO-t kellett fizetned, 5 év után azt se. Nem tudom mennyit vonnak le az amerikai részvények osztaléka után, így nem is értem amit ír, de számold már ki mennyi osztalékot kapnál? Évi mondjuk 30ezer Ft-ot?
Ez az egész amit ír nekem kusza, mert ha TBSZ-szel tőzsdézel, akkor a nyereséged után nem kell adót fizetned ha 5 évig nem nyúlsz a számládhoz. Azaz a TBSZ-en vehetsz-eladhatsz, lesz nyereséged és nem kell fiztned a NAVnak a nyereséged után semmit.
Ezzel szemben ha nem TBSZ-en tőzsdézel, akkor minden éveben a nyereségedet adóbevallásban fel kell tüntetned és adót kell fizetned. Ha az adóbevallást magadnak nem tudod elkészíteni, akkor még könyelőnek is kell fizetned.
Egyszerűen semmi értelme TBSZ-en kívül tőzsdézni. Annyi, hogy 5 évig nem tudsz befizetni, hozzáadni a számládhoz és nem tudsz kivenni róla - vagy ha kiveszel, akkor az összes addigi nyereséged után adóznod kell.
Annyi még a hátránya, hogy TBSZt csak magyar brókernél tudsz nyitni, ezeknek a díjaik magasabbak, mint a külföldieké. Szóval ezt is számold bele.
válasza:Jajj... 8-12% osztalékhozam??? Ez hogy jött ki?? Mutasson már nekem olyan részvényt, ami évi 12% osztalékot fizet!
Ne csak egy ldalról tájékozódj! Amit ott olvasol, az egyetlen ember véleménye. Olvasd a kiszamolo.hu-t, a penzugyifitness-en (vagy penzugyifitnesz?) is ha jól tudom vannak hasznos dolgok. A tőzsdei adózásról minden (tőzsdei kereskedéssel is foglalkozó) bank oldalán van tájékoztató.
4.-es, köszönöm, hasznos volt!
Igen, jól látod, hogy utoljára régebben frissítette, én is észrevettem pár olyan dolgot a GYIK-ban, ami már nem aktuális. Pl már ő sem ajánlja az Interactive brokerst, csak ezek a hírleveleiben vannak benne.
5-ös. Nem áll érdekemben "védeni" de ő tulajdonképpen nem írta, hogy 8-12 lenne az osztalékhozam, hanem az össz hozam, amibe bele van kalkulálva a portfólióba válogatott részvények árfolyamainak átlagos növekedése is, amely az osztalékokkal együtt egy 8-12%-os hozamot ad ki.
Ezt írta amúgy:
"Mekkora hozamot lehet elérni osztalékbefektetőként?
Három komponensből adódik össze a befektetés teljes hozama, melyek az induló osztalékhozam, a cég eredménynövekedése és az értékeltségi szorzó változása. Kezdőként nem könnyű megérteni ezt az összetett hatásmechanizmust, viszont ha elolvasod a FALCON Method könyvet vagy megnézed ezt az ingyenes videót, akkor közelebb kerülsz a megoldáshoz. A kérdésre a rövid és jelentősen egyszerűsített válasz, hogy konzervatívan számolva, csak az osztalékkal és annak növekedésével kalkulálva reálisan 8-12% között lehet az éves hozam mértéke dollárban. (Amennyiben az értékeltségi szorzó is neked dolgozik, akkor ennél jóval magasabb hozamot is el lehet érni, de ezzel egyrészt nem szeretnélek kecsegtetni, másrészt a teljes hozam ezen komponense a legkevésbé kiszámítható, és egyáltalán nem időzíthető.)"
Ezekből a forrásokból tájékozódom legfőképpen jelenleg:
Kiszámoló (ahogy te is írtad :) ) meg Szendrei Ádám.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!