Hogyan igazitják a banki hiteleket az inflációhoz?
Egy 20 miliós hitel esetén, 30 éves futamidővel kb 30 milió a visszafizetendő összeg.
Ennyi idő alatt évi 2.5 százalékos inflációval számolva az összesített infláció 110% körül van, ami azt jelenti hogy a pénz amit a bank összesen visszakapott, kevesebbet ér, mint amennyit ide adott.
Nyilván hibás a számitásom, ez így a banknak nem lenne üzlet, hogyan igazitják ezt a javukra?
Havi törlesztőrészletekben fizeted vissza az összeget, s azt a bank rögtön el is "költi" - felhasználja a működésére, nem kell 30 év inflációját futnia, nem 30 év múlva fizeted vissza egy összegben a kölcsönt.
Ha valakinek inflációs kockázata van az pont a hitelfelvevő, hiszen az ő vagyontárgya sem lesz feltétlen értékesebb ez idő alatt, de a banknak nem kell 30 év múlva is egy elkülönített rekeszben tartalékolnia az első átutalást, ő abból már rég sokkal több pénzt csinált.
Igazad lenne akkor, ha a bankár a saját pénzét adná kölcsön, és akkor a pénzén elérne 3-4-5% hozamot. Nem lenne egy nagy biznisz, egy vállalkozás 10-20% hozamot szeretne elérni a saját tőkéjén.
De a bank nem így működik, nem a saját pénzét adja kölcsön.
Így két választása van: Nem ad kölcsön, akkor a bevétele 0.
Kölcsön ad, és kap érte 3%-ot. Ekkor olyan mindegy, hogy mennyi volt az infláció, 3% reálértéke kevesebb, az még mindig nagyobb mint 0.
Meg persze az 1-esnek is igaza van, hogy nem 30 év múlva fizeted ki a kamatot, hanem ha ma felveszel 10 milliót, akkor 3% kamatnál első évben kifizetsz 294ezer kamatot, második évben 283ezret stb.
Harmadik szempont, hogy a lakáshitelen nem kell hatalmas nyereségnek lennie. Ez lehet csak behúzó termék, hogy ügyfele legyél az adott banknak.
Vannak olyan termékeik, amik jóval nagyobb haszonnal kecsegtetnek, de azt egy idegen nem fogja tőlük megvenni, a saját már megszerzett ügyfeleknek könnyebb ezeket értékesíteni.
Úgy látom, ez egy nagyon komplex rendszer.
Tehát a bank nem a saját pénzét adja kölcsön, így annak elértéktelenedése sem az ő problémája.
Továbbá, kaptam egy táblázatot, ami mutatja, hogy a havi törlesztő hogyan tevődik össze. Az első hónapban a törlesztő 75% a kamat, 25% a visszafizetendő tőke, idővel ez az arány folyamatosan változik, a futamidő felénél 50-50, az utolsó hónapban már csak fél százalék körüli a kamat.
Összegezve, a bank már az elején beveszi a saját nyerességét és forgatja is tovább, az inflációt meg azokra terheli, akik a bankban tartják a pénzüket.
"Az első hónapban a törlesztő 75% a kamat, 25% a visszafizetendő tőke"
Az, hogy az első évben a törlesztés hány %-a a tőke és mennyi a kamat, az függ a futamidőtől és a kamatlábtól.
3% kamatnál 20 évnél 45% kamat, 55% tőke az első hónapban.
8% kamatnál 80% kamat 20% tőke az első hónapban.
Pl egy 4%-os kamatnál, 20 éves lakáshitel esetén az első 5 évben 1,8 millió kamatot fizetsz, ez az összes kamat 40%-a.
Ezért van az, hogy a bank megbüntet, ha 3-5 éven belül felmondod a lakáshitelt. Mert neki akkor keletkezik a nyeresége. A túl rövid hitel nem éri meg neki.
Közgazdasági szempontból hitelt akkor éri meg felvenni, ha számodra több a haszna, mint a költsége. Pl ha a megvett lakás ára megemelkedik, akkor nyertél a hitellel, persze ezt nem tudhatod előre, csak bízhatsz benne, hogy így lesz.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!