Az állam miért szállhat bele páros lábbal a piacba (MÁP Plusz)?

A MÁP Plusz bevezetése mögötti motiváció az volt, hogy minél többen vegyék, ezért magasabb kamatot kell fizetni a piaci átlagnál, likviditást kell biztosítani, vonzóvá kell tenni a terméket, hogy a lakossági befektető úgy érezze, hogy ennek nincs alternatívája. Ez elég jól sikerült, a mellékhatásai azonban már jelentkeztek: aki ide teszi a pénzét, az nem teszi máshova, azaz gyakorlatilag a befektetési tanácsadók, alapkezelők, brókercégek nehéz helyzetbe kerültek, hiszen mi szükség van az ő szakértelmükre, ha egy kattintással bárki elérhet a piaci átlagnál magasabb hozamot.

Ez elsőre csak a brókerek és az alapkezelők baja, őket meg miért is sajnálnánk, ugye, de ennél azért többről van szó. A magyar tőzsde amúgy sem népszerű a lakosság körében - ha a részvények keresettebbek lennének, nőne az árfolyamuk, a magyar vállalatok helyzete ezáltal javulna, a vállalati szektor pedig kulcsfontosságú eleme a gazdaság általános fejlettségi szintjének. A MÁP+ drágán finanszírozza az államadósságot, amit a teljes magyar lakosság fizet meg (tehát az össznépesség finanszírozza a befektetők kamatnyereségét), miközben pénzt szív el a piacról, kockáztatva a vállalati szektor alulfinanszírozását.