Tőzsdével, részvényekkel kapcsolatban egy kis felvilágosítás?

Igen, egymillió párszáz az kevésnek számít.

Először is diverzifikálunk! Azaz nem fektetjük a pénzünket egyetlen dologba, főleg, ha az kockázatos.

A részvény befektetés jellemzően hosszú távú móka. Ha minden pénzed a tőzsdébe teszed, és most jön még egy 40% esés, akkor hiába fog 5-6-8 év múlva minden nagyon felmenni, ha neked szükséged lesz a pénzre, muszáj lesz kivenned.

Egy jó portólió az valahogy úgy néz ki, hogy a részvény az ilyen 20-60% között van benne (nyilván ez rengeteg mindentől függ). Tehát a Te 1 millió néhányszázezredből rögtön a felét vagy még kevesebbet érdemes csak hosszú távú részvényvbefektetésbe tolni (és kezdőként bizos, hogy nem az 50-60%-os részvény kitettséget céloznám be). A 20% meg mondjuk legyen 300 ezer forint. Ez elég kicsi összeg, hogy egy komolyabb emelkedésből is pár tízezres hasznod legyen csak, nem éri meg az egész kockázat.

"Vagy tartod és reménykedsz, hogy majdcsak visszamegy? Elmondom: vagy visszamegy vagy nem... Ezt senki sem tudja.."

A történelmi tapasztalatok alapján visszamegy, vagy ha egy OTP méretű cég mégsem, akkor ott gyakran nagyobb a gond annál, hogy a részvény befekeetéseid sirasd (too big to fail)

Viszont a viszamegy az lehet, hogy 6-8-10 év.

Ezért írtam a korábbi példát:

"az OTP 2007 márciusában kb 7400 forinon volt. Aztán zuhant egy csomót, és legközelebb ugyanezt az értéket 2016 áprilisában érte el."

9 év kellett csak ahhoz, hogy a korábbi állapotot elérje. Viszont utána 3 év alatt majdnem 2.5x haszon lett. Akinek volt 10+ éve várni, az szépen kereshetett. A legtöbb befektetőnek nagyon nincs ennyi időre terve.

13-as, azt írod, történelmi tapasztalatok alapján visszamegy.

Ajánlom tanulmányozásra a figyelmedbe az MTELEKOM részvényt - pedig az azért elég nagy cég: anno az Mtelekom 1.100 körül is járt (meg még sokkal magasabban is), aztán a 2008-as válság idején egy nagy tőzsdés ismerősöm mondta, hogy "800 mindig lesz", de bizony megrengette a válság azt a részvényt is - azóta sem talált vissza még a feléig sem, meg lehet nézni, hol tart most.

Kérdező, SEMMI GARANCIA arra, hogy a részvény visszaemelkedik az eredeti árára, hosszútávon. Igen, szokott, de nincs rá garancia.

Arról nem beszélve, hogy nem mindenki tudja 8-10-15 évig nélkülözni azt a pénzt: könnyen előfordulhat, hogy valami miatt hirtelen szükség van rá és akkor bizony ha veszteséges épp, ha nem, ki kell venni.

"A részvények olyanok, mintha te is vállalkoznál, mivel a pénzed nem egyhelyben áll, hanem segít egy vállakozást a termelésben."

Ez akkor igaz, amikor a cég kibocsájtja a részvényeket. Van mondjuk 50 ezer részvény - az egyszerűség kedvéért írok ilyen alacsony számot - és azt eladják a dolgozónak, tőzsdére viszik, stb, Utána a tőzsdén már csak ezzel az 50 ezer db részvénnyel lehet kereskedni. Ahhoz, hogy valaki venni tudjon, valakinek el kell adni. Kijön 5 ezer ft névértékkel a részvény, megveszik aztán valaki venne még, de már nincs, közben a cég is jól teljesít, megadnának érte többet is, így valaki el akarja adni mondjuk 100 db-ot 5.500-ért, akkor ugranak rá a vevők, beadnak 500 db-ra vételt - de csak 100 db eladó van, így 5.500-ért csak az kap,m aki a leggyorsabb volt és meg tudta venni 5.500-ért, a többiek hoppon maradtak. Igenám, de van, aki 5.600-ért akarja eladni ekkor, mondjuk ez is 100 db- aki megadna annyit is érte, az kap 100 db-ot, de valakik még mindig nem kaptak 300 db-ot és ez így megy egyre feljebb. Aztán ha kijön egy rossz hír - pl. meghal a cég vezére vagy bármi más, akkor hirtelen rátör az emberekre az eladás, mert nem biztos, hogy jól megy tovább a cég és utána ugyanez megy lefelé.

Na, látod kérdező, ez a tőzsdének az egyik nagy dilemmája: megy még lejjeb vagy innentől már csak feljebb?. Hol a belépő pont? :-)

Mi van akkor, ha még kb 1 évig ugyanezen az áron marad az olaj? Akkor csak áll a pénzed és nem kamatozik.

#19

"Akkor tényleg ennyire szerencsejáték ez az egész? Nem lehet hozzá érteni?"

De "lehet hozzá érteni", csak van "két fő iskola"(A pszichológiai irányzat, illetve a "gazdasági (fundamentális elemző) irányzat") meg egy harmadik irányzat(a "függvényképből következtetők") is, akiknek közük nincs egymáshoz, teljesen ellentmondóak egymással,

Annyira megosztottak az ezzel foglalkozó közgazdászok, hogy évente egy 1 Nobel díjat szoktak kapni az egyik terület "legjobb kutatója" és 1-et a másik terület "legjobb kutatója" annak ellenére, hogy a két terület teljesen tagadja a másikat.

(A harmadik terület(a "függvényképesek") nem a "tudományos világban" tevékenykednek, azaz nem publikálnak, ezért nem kapnak nobel díjat, de cikkekben gyakran találkozhatsz velük)

Pl: Buffet, vagy Soros mindketten "értenek hozzá" de ami alapján befektetnek, annak semmi köze a másikhoz.

Buffet az egyik "fundamentális elemző" figura,

Soros inkább a Pszichológiai irányzat képviselője, (bár az angol font elleni spekuláció "valami a kettő között" volt (fundamentális elemzés hozta ki azt, hogy "rosszul van értékelve" a font, viszont pszichológiai tényező volt, hogy "egyszer el fogja engedni" az angol nemzeti bank)

". Persze azt értem, hogy van rizikója, mert egy cég akár be is csődölhet, de azért mégiscsak ennek van kissebb esélye, mint annak hogy nyereséget termeljen, nem?"

Elméleti szinten NEM. Elmélet szerint pont ugyanakkora az esélyed "irányfüggetlenül" az adott mértékű eltérésre.

A hosszú távú kutatások is azt támasztják alá, hogy "vannak szép idők" ahol jelentős profitot lehet elérni, és vannak olyan idők, amikor nem, nagyon hosszú távon pedig "inkább nem".

(Az összehasonlítás a kutatásokban az inflációkövető USA államkötvénnyel van, nem a banki folyószámla kamatokkal)