Örökölt ingatlan eladása adómentesen?

"Jó a logika"

Nem jó a logika, ennyire nem hülék a földhivatalban sem, meg a NAV-nál sem: ha édesanyádnak ajándékozod, akkor az Ő nevének kell szerepelnie a tulajdoni lapon a Földhivatalnál, nem pedig annak a neve, akinek valóságban eladtad az ingatlant.

Abba meg egy vevő sem fog belemenni, hogy ne az Ő neve szerepeljen a tulajdoni lapon, hanem az édesanyádé.

Arról már nem is beszélve, hogy az ingatlanvásárlás után 4 % vagyonszerzési illetéket kell fizetni - itt is nézik, ki a tulajdonos.

#2 Űgy látom nem sikerült megértened a konstrukció lényegét.

Kérdező a rizikó abban van, ha az ajándékozásnál nem fogadják el az értéket. Egyébként meg lehet próbálni, lehet átmegy így.

Mivel elajándékoztad, és nem vetnek ki rá ajándékozási illetéket, ezért ha édesanyád értékesíti a neki ajándékozott ingatlant, akkor annak 25 %-kát veszi jövedelemnek a törvény.

Ajándékozás esetén kicsit mások a szabályok, valószínűleg azért, hogy a hasonló eseteket kordában tartsák. :)

SZJA törvény: 62. §. (2) bekezdés f. pontja...

Véleményem szerint nem.

Megszerzésre fordított összeg:

1./ az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;... stb.

.

.

.

2./ az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

- a szerzési érték az első pontok szerinti esetben nem állapítható meg,

- az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése ÖRÖKLÉSSEL, AJÁNDÉKOZÁSSAL történt azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50%-át kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

3./ ha az előző pontban említett esetben az állami adó- és vámhatóság nem szab ki illetéket,

- örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

- ajándékozással szerzett ingatlan esetében

* az átruházásból származó bevétel 75%-a, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből, figyelembe véve, hogy az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetében - az előbbi szerzési érték levonása után fennmaradó összeg egésze az utolsó szerzési időponthoz tartozó számított összegnek minősül, vagy

* az ajándékozást követő ráépítés, létesítés, alapterület-növelés esetén választható az átruházásból származó bevételből a 2007. december 31-ét követően épített, újjáépített, bővített ingatlanra vonatkozó szabályok szerinti érték, továbbá a ráépítéssel, létesítéssel, alapterület-növeléssel összefüggő egyéb kiadások és az átruházással kapcsolatos kiadások levonása, ha azok együttes összege meghaladja az átruházásból származó bevétel 75%-át azzal, hogy az így kapott teljes számított összegből (a bevétel fennmaradó részéből) a ráépítésre, a létesítésre, az alapterület-növelésre vonatkozó szerzési időpont(ok)hoz, valamint az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó számított összegeket az említett szerzési időpont(ok) szerinti szerzési érték(ek) arányában kell meghatározni úgy, hogy az ajándékozási-szerzési időponthoz tartozó szerzési értéknek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott forgalmi érték minősül;

4./ lízing esetében megszerzésre fordított összegnek minősül:

- a lízingbe vevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték,

- a lízingbe vevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az előző pont szerinti összeg levonásával megállapított összeget,

- a lízingbe vevői pozíció átvételéért fizetett összeg,

- a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

Összegezve: Alapból az átruházásról szóló szerződés szerinti összeget kell figyelembe venni (adásvételi szerződés, csereszerződés).

Majd jönnek a KIVÉTELEK: ajándékozás, lízing, öröklés. Ott más a megítélés.

Ajándékozás/öröklés esetén az illeték kiszabáshoz figyelembe vett értéket nézzük. Ha nem volt illeték kiszabás, akkor öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett összeg, ha az ajándékozás illetékmentes volt, akkor az értékesítésért kapott összeg 75 %-a számolható el költségként a bevétellel szemben. Tehát 25 % lesz adóköteles. Ilyenkor semmi más költség nem számolható el a továbbiakban.

Fentieket megerősíti a NAV ingatlan értékesítés adókötelezettségének kiszámításához létrehozott kalkulátornál leírtak is.

A megszerzésre fordított összegnél az "i" ikonra kell rámenni, is kiírja, hogy milyen ügylet esetén mit tekint megszerzésre fordított összegnek a törvénnyel párhuzamosan:

[link]

"Az is 100ezer nyereség, igaz?"

Nem feltétlenül... Ahhoz ugyanis, hogy az ajándékozási szerződés ne csak egy kettőtök közötti "sajtpapír" legyen és a Földhivatal is elfogadja,szóval hivatalos legyen, közjegyzőnél/ügyvédnél kell szerződést kötni - ennek pedig külön díja van, amit 30 ezer alatt biztos, hogy nem fogsz megúszni.