Hogy működik az Áfa visszaigénylés vállalkozóknál, kis cégeknél?

Ilyen esetben a vállalkozó haverjaidnak felkéne ajánlaniuk, hogy elfelezitek az áfát. Ez azt jelenti, hogy a nettó és bruttó közötti résznek a felét ő neked kp-ban odaadja, cserébe, hogy az ő nevére vetted.

Kezdjük az alappal, hogy majdnem minden gazdasági tevékenység(alapesetben), adóköteles, hiszen az adott személynek bevétele keletkezik, és az állam is akar kapni valamit.

Ezért találták ki az áfát.

Az értékesítés után 27%-ot bekell fizessen az államnak. (Persze ez alapból nem az ő pénze, és ő is áthárítja a vevőre, de ez szempontodból nem olyan fontos, és nem akarlak bekavarni).

Példa.

Elad 500 téglát 1000Ft-ért.

Abból neki 213 Ft áfát kell befizessen.

Azonban minden beszerzés számára, amit ő vesz, ott neki levonható áfája keletkezik. Hiszen úgy fair, ha amikor elad akkor fizet, de amikor vesz, akkor levonja.

Ennek annyi a lényege, hogy vesz 1000 Ft-ért 200 cserepet, akkor kifizeti az 1000 Ft-ot, azonban visszaigényelhet belőle ugyanúgy 213 Ft-ot.

Amit még tudni kell, hogy a levonható áfával(amikor ő vásárol), csökkenthető a fizetendő áfa(amikor elad).

Ergo lenne egy adott évben 1millió fizetendő áfája, de van mellette 700 ezer levonható, akkor nem kell 1 milliót befizetni, hanem csak 300 ezret.

Ha pedig nagyon ügyeskedik, akkor nem is kell. (Persze erre ugrik a NAV).

Összegzésként, ha a nevére veszed az anyagot, akkor azzal az áfával, amit TE kifizettél, ő kevesebbet fizet.

Ezért mondtam azt, hogy ilyenkor azt kellett volna felajánlania, hogy az áfa felét elfelezitek. Így te is jól jársz, mert kevesebbet fizetsz, de ő is jól jár, hiszen kevesebb adót kell fizessen.

Ha egy bizonyos összeghatárt meghalad a levonható áfája, akkor igen, kérvényezheti a kifizetést.

Azonban! Erre a NAV allergiás. Nem szeretnek fizetni, és tuti a fenekedbe is benéznek, hogy hol az a sok alapanyag, amit felvásároltál.

Ha pedig nincs eladva, és leltáron sincs, akkor jön a hatalmas bünti. :)

Általában úgy csinálják, hogy ne legyen túl feltűnő.

Sajnos kikell javítsalak, mert nincs egálban. Maximum egy nonprofit szervezetnél, ahol nem számít a nyereség.

Hogyan is működik a valóságban?

Vegyünk egy egyszerű felállást, (ne építőipar legyen, mert az fordított áfás, így nehezebben értenéd meg, hanem inkább legyen egy sima vegyeskereskedés)

Az eladó megvásárolja az adott hónapra azt a készletet(konzervek, italok, élelem, stb.), amit biztos eltud adni.

Ez legyen bruttó 1 millió ft, ezt fizeti annak a kereskedőnek, akitől ő is vásárolta.

Ha fizetett 1 millió ft-ot, akkor neki 212.560 Ft levonható áfája lesz.

Na már most a vegyeskereskedő ezt az árut nem 1 millió Ft-ért fogja eladni, hanem sokkal többért.

Miért adja többért? Mert neki keletkeznek közben költségei, pl. egy havi munkabér és járulékok, az eladója után, a számlák, a bérleti díja, a könyvelő ára(bár nem szeretik őket megfizetni), akkor reklám akár, és stb. stb.

Ha ugyanannyiért adná el, amennyiért venné, akkor neki 1 hónap minuszos lenne, szóval bukna. S még nem is beszéltem arról, hogy a tulaj is akarja a hasznát!

Szóval ezeket a költségeket belekell kalkulálni az ő eladási árába.

Nem adhatja el ugyanúgy 1 millióért, hiszen akkor a saját zsebéből kellene ezt a sok költséget kifizetni, az emberek meg alapból racionálisak, így senki sem dolgozik azért, hogy ő legyen minuszba, és neki legyen kevesebb pénze.

Szóval többért kell adja, mint 1 millió Ft az árut.

Tegyük fel, hogy van 1 alkalmazottja, akinek minimálbért fizet, azonban mivel szakképzett ezért neki is jár a 161.000 ft bruttó minimum. Azonban a tulajnak nem csak a 161.000 ft-ot kell kifizetni utána, hanem a szocho, szakho-t is. Így a garantált bérminimummal foglalkoztatott dolgozója máris 198835 Ft-ba kerül havonta.

Vegyünk egy havi 70 ezer Ft-os bérleti díjat, havi 50 ezer ft számla, egyéb dolgok még egy 50-es.

Összedoba ezeket, simán megvan 350-400 ezer Ft, és a saját haszna még sehol sincs!

Na szóval az 1 millióra ráteszi ezeket a költségeket, és ott van, hogy 1.400.000 Ft eladási áron éri meg neki úgy tovább értékesítenie, hogy ne neki legyen ráfizetés.

Ha magának is akar egy kis hasznot, akkor legyen 1,6 millió.

1,6 millió ft eladási ára után, tudod mennyi áfát kell fizetnie? :) 340.157 Ft-ot, úgy hogy a fizetendő áfát is a saját hasznának számolta el, ami nem helyes.

Így az 1,6 milliónál is többet kell kérnie a valóságban.

A levonható áfa 212.560 a fizetendő meg 340.157

Máris láthatod, hogy a fizetendő, mindig több.

Akkor több a levonható ha hirtelen valami nagyon jó lehetőség miatt(stratégiai okok), az eladó betáraz egy hatalmas mennyiséget.

Ezt az adóhatóság mindig feltételekkel kezeli, ezért kimegy megnézni, hogy a raktárban tényleg ott-e az a hatalmas mennyiség, vagy ha nincs akkor miért nincs, de akkor már megy is a több 100e Ft-os büntetés.

Az pedig, hogy véletlenül tényleg visszaigényelhetője van, csak egy ideiglenes állapot, hiszen ha ott a raktárban az a sok cucc, jövő évben egyáltalán nem fogsz vásárolhatni, csak eladni azt a temérdek árut, így jövő évben meg csak áfát fizetsz, és levonni nem igazán fogsz dolgokat.

Így már láthatod, hogy ez egy oda-vissza dolog.

Levonható áfával akkor lehet játszadozni, ha más vásárolgat neked, és könnyű eltüntetni az anyagot, pl. építőiparban könnyű, vagy egy termelő helynél, kisboltban már nem annyira. Vagy amikor eladsz nem adsz számlát a vevőnek, ergo nem kell áfát sem fizess, hiszen az adóhatóság nem tud az ügyletről. (Persze egy ellenőrzés során, a már eladott de raktárban nem lévő dolognak, ott kell legyen. :D)

Nem könnyű a pozitív mérleg, pont a sok költség miatt. Egy sima szakképzett bér 200 ezer Ft körül van, és a többi költség, amit a vállalatnak a gazdasági tevékenység folytatásából kell kitermelnie. S itt nem pár ft-okról beszélünk.

S a legfontosabb a saját haszon, ami egyéni vállalkozó esetén vállalkozói kivét, de itt is megvan a rendszabályozás, ha túl keveset veszel ki, a NAV nem hiszi el, ezért egy felszorzott adó/járulék alap után adózol ugyanúgy!

Persze erre van egy csomó kiskapu, és a fekete dolgok.

Hiába van 200 levonhatód, ha eladod a terméket 300 fizetendőd van, és arra is figyelni kell, hogy az eladási árat nem nyomhatod a végtelenségig, mert egyszer azt veszed észre, hogy nem lesz egy vevőd sem, mert a szemközti kiskereskedésben ugyanazok, olcsóbbak. Ez a verseny.

Amit nem ütnek be? Ha ez alatt arra gondolsz, hogy nem ad számlát, az szimplán annyi, hogy az egész összeg megy közvetlenül a tulaj zsebébe.

Ennek ellenére egy hatósági ellenőrzéskor, az adott dolognak ott kell lennie a leltárban, vagy megkérdezik, hogy pontosan hol is van ha nem adta el?

Persze ez is úgy működik, hogy ilyenkor az eladó is sokszor számla nélkül vásárol, vagy ők feleznek az áfán.

Sok turpisság van! :D

Sziasztok,

Nekem ez még mindig bonyolultnak tűnik, ezért szeretnék egy konkrét példát elétek tárni.

Tegyük fel, hogy lábtörlőket árulok.

A lábtörlőt én megveszem 1500 forintért, majd eladom 3500 forintért, a postaköltség pedig 1200 forint, amit ugye ki kell számlázni, tehát összesen 4700 forint kerül kiszámlázásra.

Amikor megveszem a lábtörlőt, az

1181+319ft áfa.

A postakötlség, amit én kifizetek a futárnak, az 1500 forint (több mint amit én kiszámlázok ezalatt), tehát

11181+319ft áfa.

A 4700ft vevőnek kiszámlázott pénz

3700+1000ft áfa, vagyis ez fog a számlán szerepelni.

Ezen akkor nekem mennyi a hasznom?

1000 forintot kéne befizetnem év végén, de mivel már befizettem 638 forintot, így csak 362 forintot kell majd befizetnem? Vagy be kell az 1000-et, és visszakapok 638-at?

"A postakötlség, amit én kifizetek a futárnak, az 1500 forint (több mint amit én kiszámlázok ezalatt), tehát

11181+319ft áfa."

Mi az a 11181 ft?

ha a lábtörlőt 4700 ft adod annak 1000 ft lesz az áfája ami a fizetendő

amikor veszed 1500 ft annak az áfája 319 ft ami a levonható.

a két áfa különbözetét fizeted, ergo 1000-319=681 ft

A postaköltség egy picivel bonyolultabb.

[link]