Ha egyéni vállalkozóként keresnék havi kb 200e Ft-ot, és minimális, kb.15e Ft lenne az egyéb (telefon, könyvelő) költségem, mennyi pénzt tudnék (nettoban) vállalkozói kivétként megkapni? (kb. )

Szia. A bevételből levonod a számlával igazolt költségeidet. Az így maradt összegnek a 16%-a a vállalkozói jövedelemadó.

Aztán a tisztán maradt összegből levonod a vállalkozói adót, ennek az összegnek a 25%-a az osztalék adó.

A havi minimális vállalkozói kivét (azaz a saját fizetésed) 71500 ft, ennek 18 % szja.

Összesen ennyit kell adóznod.

vagy választhatod az EVA-t. az a bevételed 25%-a.

Aztán még nyugdíjjárulék,eb járulék. Iparűzési adó, vállakozók kommunális adója,ezeket a helyi önkormányzat szabja meg.

Az első verzióban csak az adód lenne kb.80000 Ft,plusz a járulékok, 50 ezer körül.

Ha az EVA-t választod, az adó 40000 Ft, a járulékok 50 ezer körül.

Javaslom próbálj meg minél több számlát szerezni,csökkenteni a tisztán megmaradt bruttó összeget, akkor a második verzió a jobb.

A főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló, nem evás és nem átalányadózó egyéni vállalkozóval, aki 2010-ben 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot (24 százalékos nyugdíjbiztosítási + 2 százalékos egészségbiztosítási járulék + 1 százalékos munkaerő-piaci járulék), illetve egyéni járulékként 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, 6 százalék egészségbiztosítási járulékot és 1,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet.

A tb. és egyéni járulék tehát immár magában foglalja a vállalkozói járulékot, illetve a teljesség kedvéért rögtön tegyük hozzá, hogy január 1-jétől megszűnik a havi 1950 forintos tételes EHO is.

A járulékok alapja

- főszabályként a kivét (Szja.tv. 16. § (4) bekezdése), de legalább havi átlagban a tevékenység piaci értéke, de amennyiben jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de

- legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Magyarul: ha az egyéni vállalkozó havi pl. csak 100 ezer forint, de a tevékenysége piaci értéke havi 200 ezer forint (nem ismerjük még a nagyságrendet sem), akkor lehetőségei a következők:

- 200 ezer forint után megfizeti a járulékokat és 200 ezer x 1,27 után az SZJA-t

- 100 ezer forint után megfizeti a járulékokat, 100 ezer forint után megfizeti a százalékos EHO-t és 200 ezer x 1,27 forint után az SZJA-t,

- úgy "igazítja" bevételét, hogy ne legyen "módja" a vállalkozói osztalékalapból "kiegészíteni" jövedelmét a tevékenység piaci értékére.