Mit takar pontosan az adóellenőr foglalkozás? Érdemes annak menni?

Az, amelyik az utcán virágot áruló szegény öregasszonyokat bünteti, mert nem adott az 50Ft -os csokorról nyugtát?Meg a korrepetálást vállaló fiatalokat, akik a hétvégén összekapart 1-2000Ft-ból próbálnak "meggazdagodni"?

Nagyon szép életcél, csak gratulálni tudok!Ennél már csak a végrehajtó jobb...

Mihez kell érteni?A megjátszáshoz és főként a szívatáshoz mindenképp.Jól keres?Még szép!Mások lehúzásával lehet legjobban keresni.

A színészet esetleg nem érdekel?Az tisztességes szakma.

Másodiknak fogalma sincs róla hogy mit beszél, ne hallgass rá! Ki kell próbálni, aztán meglátod bekerülsz-e illetve neked találták-e ki a szakmát. A közgazdaságtanhoz, számvitelhez kell szerintem érteni.

A fizetés az közalkalmazotti.

Kis kereséssel ezt mind meg lehet tudni. Szép napot!

Számvitel, egyéb közgazdasági ismeretek, lehetőleg felsőfokon. Akkor jó eséllyel jelentkezhetsz akármelyik apeh = nav kirendeltségen adó-ellenőrnek. Először belsős leszel, vagyis az ügyfelektől bekért anyagot fogjátok ellenőrizni egy már gyakorlott ellenőrrel kb. 3 hónapig.

Utána kapsz önállóan elvégzendő, ellenőrizendő anyagot. (Azt mondják, ha ettől kezdve a következő 3 hónapban minden olyan anyagot azzal zársz le, hogy hibát nem találták, tehát bírság kiszabásra nincs lehetőség, akkor elküldenek, mert olyan nincs, hogy valamiben valami hibát ne találj.!) Ha viszont kiróttad az adóhátralékot + bírságot + késedelmi pótlékot, akkor minden ilyen beszedett lóvé után jutalékot kapsz az alapbéred után.

Ha már ezen a területen "jól mozogsz", akkor kimehetsz helyszíni ellenőrnek, mert akkorra az összes olyan jogszabály a fejedben van, amelyek alapján ott, rögtön tudsz valamibe belekötni, nem kell, hogy először az írásos §-okat bújd át.

Persze már azt is kitalálták, hogy ha te pl. vas m-i lakos vagy, akkor a szomszédos megyében dolgozó vállalkozásokat fogod ellenőrizni, hogy elejét vegyék az esetleges "drót-leadásoknak", vagy arcról való felismeréseket.

Az adóellenőr egy gyűjtőfogalom.

Az, amit a köznyelvben adóellenőrnek hívnak (akik a nyugtaadás ellenőrzésével, illetve be nem jelentett alkalmazottakkal foglalkoznak), csak egy típusa ennek a fajnak, nekik az a szép magyar nevük, hogy operatívosok. Van egy külön alfajuk is, az információtechnológiai részleg, akik a piszok drága és piszok ritka hivatali kütyükkel járnak ki, hogy lementsék egy-egy pénztárgép/számítógép adattartalmát.

Egy átlagos megyei igazgatóságon van mondjuk kettő-négy operatívos osztály, és húsz-harminc egyéb ellenőrzéssel foglalkozó csapat. Ami annyit tesz, hogy az utcára kijárkáló emberek száma eltörpül az íróasztal mögött ülő, iratokból dolgozó hivatali patkányoké mellett. De hozzáteszem, hogy az íróasztalos ellenőrök is ki szoktak járni:

- ki azért, mert a cég, amit vizsgál, akkora iratanyaggal rendelkezik, hogy csak két kamionnal lehetne belapátolni a hivatalba, ezért egyszerűbb, ha a revizorok mennek házhoz,

- más azért, mert a cége felszívódott, és látni akarja, hogy mi van a bejelentett székhelyen (ilyenkor néha kifejezetten kalandos, illetve vicces élmények érik az embert, meg ugyebár van, amikor a legutolsó késdobáló putriba, vagy egy tök üres telekre van bejelentve pár havi százmilliós forgalmat bonyolító számlagyár, és érdekes emberekkel lehet ilyenkor találkozni),

- hogy megnézzen magának egy ténylegesen működő gyárat, boltot, vágóhidat, erdőt, földet, egyebeket.

Nem vagyok operatívos, de amikor reggel látom elmenni az ilyen revizorokat, akkor mindig párban vannak, és tudtommal az ellenőrzési tevékenységükhöz továbbra is két ember kell. Az íróasztalosoknál úgyszintén alap, hogy minimum ketten vannak, már csak az aláírások miatt is. A munkamegosztás már más kérdés, egyes osztályokon a vezetők azt preferálják, ha a revizoraik ténylegesen párban dolgoznak (tehát megbeszélnek mindent, együtt hallgatják ki az embereket, együtt nézik át az iratokat, együtt írják a lezáró jegyzőkönyvet), de az általános inkább az, hogy ugyan névleg több ellenőr van egy ügyhöz csatolva, de a munka 99,99999 százalékát a vezető revizor végzi, a többi meg legfeljebb annyit tud, amit a napi munka során fél füllel meghall a szobában.

Azt szintén nem tudom, hogy az operatívosoknál hogy megy a betanítás. Én íróasztalos vagyok, és egy hónapnyi fénymásolást követően bedobtak a mély vízbe. Az iratokból dolgozós szakaszon a jogszabályok bonyolultak és szerteágazóak, úgyhogy sok év munka után sem mondhatja el magáról az ember, hogy már mindent tud.

Sokféle végzettségű ember van a hivatalban, de újabban mintha szigorítottak volna az ellenőri végzettségnél, az irodainál mindenképp, és inkább a közgázos-számviteli végzettségűeket részesítik előnyben. A diploma nem feltétel, a mérlegképes könyvelőket és a pénzügyi-számviteli ügyintézőket is tárt karokkal várja a hivatal. Az más kérdés, hogy a középfokú végzettségűeknek iszonyú keveset fizetnek. Korábban viszont sok jogászt és államigazgatási főiskolást is felvettek. Nekik megvan az az előnyük, hogy láttak már közigazgatási jogi szabályokat közelről. Az általam ismert legjobb revizorok szinte mind az államigazgatásiról (egy időben Corvinus, most meg Közszolgálati Egyetem) jöttek.

A fizetést fillérre pontosan meg lehet mondani, csak üsd be a google keresőjébe azt, hogy NAV illetménytábla. Alapvetően két fő kaszt van, a felsőfokú és a középfokú végzettségűek. Meghatározott munkaidő után lehet ugrani az illetménytáblában, ha volt korábban munkaviszony, akkor azt beszámítják. Ha van angol, német vagy francia közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga, akkor azért is kap plusz pénzt az ember. (Nem csoda, hogy a közigazgatásban dolgozók előszeretettel tanulnak nyelvet.) Megyei szinten egy felsőfokú végzettségű 37 év után jut el bruttó 300-ig, de ha van nyelvvizsga, akkor ez persze nő, valamint létezik az eltérítés intézménye is: ha a főnök meg van elégedve az emberrel (vagy bizonyos főnököknél egyszerűen csak csókos vagy), és épp van rá keret, akkor pár százalékkal megemelhetik a fizetést. Mondanom sem kell, hogy ritkán van rá keret.

Ebből látszik, hogy nagy pénzek nincsenek a közigazgatás alsó szintjein, persze a minimálbérre bejelentésnél jobban lehet itt keresni, de a megbecsültebb versenyszférás kortársak fizetését csak alulról szagoljuk.

Viszont van egy dolog, ami szépen meg tudja dobni az ember fizetését: az úgynevezett mozgóbér, azaz a híres NAV-os jutalomosztás. Ez viszont teljesen esetleges. Függ a költségvetéstől, a kormánytól, a legfelsőbb vezetéstől, attól, hogy az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes milyen lábbal kelt fel, attól, hogy milyen statisztikát termeltél te, az osztályod, a főosztályod az adott időszakban, és attól, hogy a vezetőid utálnak vagy sem. Az összege ennek megfelelően változó, egy mezei ellenőr esetében a nagy büdös semmitől a pár tízezren át az évi nettó fél/egymillióig is terjedhet. (A magasabb szinten dolgozók, meg a vezetők jutalmát inkább ne is firtassuk. :)) Ami havi szintre leszámolva is egész tisztességes összeg.

Tehát: a mozgóbér szuper dolog, és mindig nagyon örülök, ha kapok, de kiszámíthatatlan és gyakran igazságtalan az elosztása, ezért nem szabad biztosra venni. Továbbá megkérik az árát az egyre súlyosabb mennyiségi elvárásokkal. (Legyen minden negyedévben x számú vizsgálatod, legyen ennyi és annyi megállapításod, ezek állják meg a helyüket a másodfokon és a bíróságon, és ezt csináld úgy, hogy a fél napodat felesleges adminisztrációval és jelentések, feljegyzések, beszámolók írogatásával töltöd.)

Amúgy nagy a fluktuáció az ellenőrzési osztályokon, kevesen bírják hosszú távon idegekkel. Ugródeszkának viszont sokszor jó, akár a hivatalon belül, akár azon kívül. Ezt most elsősorban az irodai-íróasztalos ellenőrzésre értem, azt nem tudom, hogy mekkora karriert lehet a hivatalon kívül befutni egy operatívos múlttal.