Ha nem teljes munkaidőben dolgozom, akkor hogy számolják a napokat?

Még egyszer átolvastam a kérdésed. A fentiek mind igazak, amit leírtam, de a kérdésednél viszont, ha álláskeresésire gondolsz, akkor ott ez lényegtelen. Ott munkaviszonyban eltöltött időt kérnek. Ez független a részmunkaidőtől. A bruttó jövedelemnél lesz ez csak érdekes, mert akkor a kisebb után fogják kiszámolni a járadékot összegét. Attól még Neked meg lesz a munkaviszonyban eltöltött időd, az más kérdés, hogy ez a munkaviszony részmunkaidős volt. Az álláskeresésinél ez lényegtelen.

A nyugdíjnál, mint szolgálati idő lényeges, mert ott az arányos szolgálati időt veszik figyelembe, és Te a részmunkaidőd alapján egy évben nem 365 nap szolgálati időt fogsz szerezni, hanem mondjuk lehet, hogy csak 256-ot.

Így már érthető?

Keversz egy-két dolgot.

Először is, a terhességi-gyermekágyi, valamint az utána következő GYED ellátáshoz nem 180 nap biztosítási idővel kell rendelkezned, hanem 365 nappal, méghozzá az ellátást megelőző 2 éven belül.

Biztosítási időként kezeli a tb. rendszer a középfokú, valamint a felsőfokú, nappali tanulmányok idejéből 180 napot, ha ez a tanulmányi időszak 1 évnél hosszabb volt.

Biztosítási idő a munkaviszony (független attól, hogy teljes vagy részmunkaidős). A részmunkaidőnek jelentősége az összeg kiszámításánál lesz, nem pedig a biztosítási idő megléténél.

Tehát elmondható, hogy 1 részidős nap is 1 napnak számít biztosítás szempontjából.

A 180 nap - amit említettél - az az összeg kiszámításánál jön képbe. Az ellátásra jogosultságot megelőző 365 napban (alapból az előző év) legalább 180 bérezett nappal kell rendelkeznie az igénylőnek ahhoz, hogy az ellátás összegét ki tudják majd számolni neki. Ha az ellátás összege alacsony lesz (mivel részmunkaidős az illető, ezért valószínűbb), akkor az ellátás összege is alacsony lesz. Attól még a biztosítási ideje az ellátás jogosultságához (az a bizonyos 365 nap) nem biztos, hogy nem lesz meg.

Az összeg kiszámításánál, abban az esetben, ha nincs 180 bérezett nap, más időszakot vesznek figyelembe irányadóként, mintha meglenne. És van még további varia arra az esetre is, ha még abban a "más" időszakban sincs legalább 180 bérezett nap, amiből az ellátás összegét ki tudnák számolni.

Tehát ha Te augusztusban elkezdesz dolgozni, ahhoz hogy ellátásra jogosultságot szerezz, vagy 365 napot munkaviszonyban kell töltened, vagy 185 napot + a tanulmányok idejéből 180 nap lesz a biztosításod. Az utolsó esetnek abba a bizonyos "ellátásra jogosultságot megelőző" időszakra kell esnie.

Nem tudom, hogy így érthető-e?