Állóeszköz leírására milyen konkrét szabályok vonatkoznak? (részletesen lentebb)
(Ne nevessetek ki, ha hülyeségeket találok írni a kérdésben.)
Minden beszerzett állóeszközre ugye vonatkozik egy amortizációs idő és azon belül egy értékcsökkenési időfüggvény, ami megmutatja, ekkor és ekkor még mennyit ér könyv szerint az adott jószág. (Ez ugye a NAV miatt kell. Meg ha közcég vagyunk, akkor a közvagyon miatt is.)
Erre van-e egzakt előírás, vagy ajánlás, vagy minden vállalkozásnak teljesen a maga dolga ezeket a paramétereket beállítani?
Más: ha a jószág hasznos élettartama (nullára íródási ideje) alatt beáll egy jóhiszeműen előre nem látott piaci változás, akkor utólag (de nem visszamenőleg) lehet változtatni a még hátralevő leírás mikéntjén? Pl.:
– Megjelenik egy sokkal gazdaságosabb helyettesítő termék, és teljesen értelmetlen lesz megtartani a meglévőt, mert az legalábbis közgazdaságilag már csak veszteséget termel.
– Kivonják forgalomból (betiltják) az állóeszközhöz való kiegészítő terméket (pl. céges kvgéphez a szabványos kvkapszulát), így már csak felhalmozott készlettel lehet tovább használni, de a raktározás sincs ingyen, vagy a kiegészítő termék idővel elveszti szavatosságát.
– Becsődöl a cég, aki az állóeszköz javításához egyedül képes volt szervizszolgáltatást nyújtani vagy pótalkatrészt szállítani, kb. itt is arról van szó, mintha megszűnne egy létfontosságú kiegészítő forgalmazása.
– De lehet, nem szűnik meg teljesen a lehetőség, csak iszonyatosan megdrágul. Pl. eddig vezetéken kaptam az energiahordozót, de azt elvágja valaki/valami, és x évig csak járműveken szállítva jutok hozzá, ami kicsit többe kerül.
Van egy számviteli célú becslés, arra vonatkozóan, hogy mennyi az eszköz hasznos élettartama, illetve annak végén a maradványérték.
A leírás módszertana is lehet lineáris, progresszív, degresszív, teljesítményarányos stb.
Ez a könyvelt értékcsökkenési leírást befolyásolja és így az adózás előtti eredményt.
Na most az állam nem szereti ha a vállalkozók “össze vissza becsülgetett” értékcsökkenése befolyásolja a fizetett adót, ezért a tao törvény mindenhez előír egy adózási célú értékcsökkenést. Az adóalap megállapításakor ez a törvényileg előírt értékcsökkenés lesz adóalap csökkentő, a könyvelés szerinti becslés pedig adóalap növelő korrekciós tételek.
Ezen kívül kérdezted a váratlan események hatásait. Ha ilyen bekövetkezik és az eszköz károsodik, megtérülő értéke csökken, akkor “terven felüli értékcsökkenés”, (vagy nemzetközi számvitel alkalmazásakor “értékvesztés”) könyvelendő.
Ezt a ráfordítást egyébként szintén nem ismeri el az adótörvény és adóalap növelőként semlegesíteni kell a hatását az adó számításakor.
Köszönöm válaszod, igazából most kezdem látni, mennyire nem értek ehhez a területhez. (De még legalább nem indítottam vállalkozást se.)
Írod, a terven felüli értékcsökkenés az eszköz károsodását feltételezi. De itt most nem a fizikai tönkremenetelre gondoltam, hanem pl. hogy nem lehet már használni, mert pl. a hozzá való forgóeszközt beszüntetik. Persze ez is károsodás, ha úgy vesszük, csak máshogyan.
De mindegy is, mert írod, terven felüli értékcsökkenést amúgy sem lehet adózásilag érvényesíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!