Lakáskiadás után mennyi adót kell fizetni és mi a menete?

A hivatalos adózott lakáskiadás jobban védi a tulajdonos jogait?"

Kettőnek semmi köze egymáshoz.

A lakáskiadást a Ptk. szabályozza, a belőle származó jövedelem adózását pedig az SZJA törvény.

"Mindenki azzal riogat, hogy majd nem fog fizetni a bérlő és nem fogom tudni kitenni a saját ingatlanomból."

Én évtizedek óta adok ki ingatlant. Még ilyen gondom - szerencsére - nem volt, de teszek róla, hogy ne is legyen. Megválogatom ugyanis, hogy kinek adom ki az ingatlant.

Ha valamelyik mégis problémás lenne, akkor biztosan megoldanám, hogy lakáson kívülre kerüljön, akármennyire védi is őket a jogszabály, amit nem is értek.

Ha nem adózol a bérleti díj után és erről tud a bérlő is, akkor nyilván könnyebben tud fenyegetőzni bármivel is, mert nincs azzal tisztában, hogy neki ehhez valójában semmi köze és egyáltalán nem biztos, hogy jól tudja azt, amit tudni vél.

"Lakáskiadás után mennyi adót kell fizetni és mi a menete?"

Nagyon összefoglalva:

A lakáskiadás utáni adózást az SZJA törvény szabályozza.

A bérlőtől kapott bevételből levonhatod az igazolt és a lakás bérbeadásával szorosan összefüggő kiadásaidat (ilyen a rezsi összege is). A különbözet adóköteles. Adó mértéke 15 %.

Év közben adóelőleget kell fizetned, ha göngyölítve eléri a 10 ezer forintot a fizetnivaló. Amíg nem éri el, addig nem kell fizetned ÉV KÖZBEN ELŐLEGET!

Adóelőleget negyedévente kell fizetni. Minden negyedévet követő hó 12-ig.

Év végén bevallásban szerepeltetni a lakáskiadással járó bevételt, elszámolt költséget és a kettő különbözeteként az adóköteles jövedelmet, majd a meghatározott - végleges - SZJA összegével szembenállítod az év közben megfizetett előlegek összegét. Ha nem fizetendő különbözet, akkor azt megfizeted, ha visszaigényelendő jön ki, akkor azt visszaigényelheted, ha pont nullára jön ki, akkor nincs más tennivalód vele. Ezt hívják költségelszámolásos módszernek.

Az SZJA törvényben meghatározott nyilvántartást kell vezetni napra készen a bevételről, kiadásokról. Bármilyen formában megteheted (akár kockás papíron is), csak a kötelező adatokat tartalmazza, mert ez a nyilvántartás lesz a bevallásban feltüntetett adatok alapja, amit a NAV bármikor ellenőrizhet.

Ha nem akarsz költségszámlákkal vesződni, akkor van arra lehetőség, hogy a bevételed 10 %-át tekinted mindenféle számla stb. nélkül költségnek, és a maradék részt adózod le. Ezt hívják 10 %-os költséghányados módszernek.

Neked kell kikalkulálni, hogy melyikkel jársz jobban adózás szempontjából. Amit eldöntöttél, az adóévet azzal kell végigszámolnod.

Ha év végén azt veszed észre, hogy jobban jártál volna, ha a költségszámlákat állítod szembe a bevételeddel, akkor a bevallásban átválthasz költségelszámolós módszerre, de ehhez nyilván el kellett volna rakni a költségszámlákat év közben.

Fordítva már nem igaz. Ha év közben költségszámlásos módszert választottál, akkor a bevallásban nem térhetsz át a 10 %-os költséghányados elszámolásra.

ezt az utolsó mondatot nem értem. Miért ne válthatnál az adóbevallásig bármikor, bármilyen irányba? Az adóbevallásig sehol nem kell jelezned, hogy melyik módszerrel számolod el a költségeket. Amikor adóelőleget fizetsz, senki nem kérdezi, hogy hogy jött ki az összeg, még azt sem kell sehol jelezned, hogy ingatlan bérbeadás miatt fizetsz adóelőleget.

Egyébként szinte mindig a tételes költségelszámolás a kedvezőbb.

Közjegyzői záradékokkal szokás bevédeni magát a tulajdonosnak.

El kell küldeni az aláírt szerződést nekik e-mail-en és megírják a záradékot, majd odamentek és aláírja a bérlő.

Az esetek 90%-ában ez főleg arra jó, hogy kiszűröd azt, aki nem akar jogkövető magatartást mutatni - azaz lelép, ha nem akar ilyet aláírni, és nem lesz a bérlőd.

"Miért ne válthatnál az adóbevallásig bármikor, bármilyen irányba?"

Mert nem engedi a törvény.

Ha figyelmesen végigolvasod az leírtakat, láthatod, hogy van naprakész nyilvántartás-vezetési kötelezettség. Negyedévente lezárod, és meghatározod az alapján, hogy mennyi lesz a negyedéves SZJA előleged. Ha Te ezt a nyilvántartást tételes költségelszámolás választásával vezeted, és a negyedéves fizetnivalót az alapján határozod meg, akkor nem dönthetsz úgy, hogy a következő hónaptól 10 %-ossal fogod tenni ugyanezt.

Ha 10 %-os költséghányaddal állapítottad meg év közben az adóelőleged összegét, akkor azzal kell végigvinned év végéig. Majd a bevallás keretén belül eldöntheted, hogy neked kedvezőbb a tételes költségelszámolás és a végleges adót úgy állapítod meg.

"Amikor adóelőleget fizetsz, senki nem kérdezi, hogy hogy jött ki az összeg,"

A NAV ezt bármikor ellenőrizheti, akár utólag is. Jogkövetés a lényeg. Bírságolhatnak érte, mivel nem a törvénynek megfelelően jártál el.