A cserekereskedelem mennyire adóköteles és ha igen, hogyan lehet, vagy kell ezt számolni?
Vidéken egyre nagyobb mértékben épül ki a cserekereskedelem, egyrészt mivel munkalehetőség is minimális, így pénz sem nagyon van a portákon.
A kenyeret is többnyire maguk sütik az emberek, aki nem, az valamivel fizet érte, többnyire a bor, vagy a pálinka szolgál váltópénzként.
Kukoricát, búzát, vagy lisztet is cserélnek, meg tojást, csirkét, illetve disznóhúst is, meg természetesen zöldséget, gyümölcsöt is, amikor a szezonja van, gyakran hitelbe is megy a kereskedés és ismerek olyan falvakat, ahol még bolt sincs, meg még olyat is, ahol a szomszéd adja az áramot.
Érdekesség, hogy a kialakult kereskedelmi értékarány szinte alig követi az üzletekben kialakult árakat, mivel üzletekbe szinte alig járnak már az emberek sok helyen.
Eleinte csak a feleslegeket cserélték, de újabban egyre nagyobb mértékű a szakosodás, ki mihez ért jobban, azt termeli inkább.
Azért érdekel, mert egy ilyen helyen néztem egy príma házat és én benne is lennék ebben, csak nem tudom, üldözi e a törvény, vagy mennyire lehet ezt adóztatni, bizonyítani, netán büntetni?
Vagy sima ügy, csere-bere és mindenki jól jár?
Halál komoly, egészen széleskörű a cserekereskedelem, excellben tartják számon egy több évtizedes tört verziója van mindenkinek, alig tudtam feltenni a laptopra, mert ősrégi vacak.
Iparengedélye senkinek nincs, még az ács is bartellben dolgozik, pénz az alig van a faluban forgalomban, szinte csak külsősöknek fizetnek vele.
#3
Azt nem mondom meg.
Mellesleg az egész körzetben érezhető a jelenség valamivel kisebb mértékben, a fél megye egyre jobban erre tendál, tudom, mert néztem a környéken házakat.
Ez a ház azért tetszik, mert kő és tégla, nem vályog és van egy jellegzetes ornamentikája, tornácos, a tető rendben, jókora kert, telek, meg kifejezetten olcsó, roma mutatóban sincs, szóval jó hely és még sorolhatnám az előnyeit, nekem pláne jó, mert a vacak nyugdíjammal pompásan megélhetnék ott.
Van az ilyen jellegű cserekereskedelemre szabály, vagy törvény?
Ez azért érdekelne.
Az a baj, hogy mindenhol cégek és egyéb adóalanyok barter üzleteit tárgyalják az áfa törvényekben, magánszemélyekről sehol nincs szó.
Az értékek ebben az esetben nem túl nagyok, de összességében már itt is elérhetnek komolyabb értéket, mert ugye a kukorica mázsa, vagy minimálisan zsák alapon megy, az is van szerintem fél mázsa és egy csomó ember esetében már adózási tétel is lehet, meg aztán a munka is színre lép, napszám, meg gyümölcsszedés, kapálás, szüretelés a más földjén, de ezek is terményben vannak fizetve, vagy elszámolva, így hát nem csak az áfa, hanem a jövedelemadó is játszhat még magánszemélyek között is, persze lehet erre mondani, hogy kaláka, meg baráti segítség, de nekem erős a gyanúm - mert az állam minden szart igyekszik adóztatni - hogy nem törvényes dolgok ezek.
Azért is csinálják szerintem, hogy elkerüljék a felesleges adókat, meg amúgy sem volt már régebben sem pénz ezen a vidéken, manapság meg pláne, olyan drága minden.
Ami bevétel van esetleg nyugdíjból, vagy innen-onnan, az nem sok és az elmegy vízdíjra, áramra, meg föld, vagy házadóra, ilyesmire mert elég sok az öreg csekély nyugdíjjal. A fiatalabbak jobbára elmennek innen, de nekem tetszik, mert nyugis hely és van hangulata, meg olcsó és mégis van minden.
Mi ezt már régebb óta "űzzük".
Nekem van cseresznyém, a szomszédnak fekete szedre. Én adok paradicsomot, ő ad diót. Én adok fügét, a másik ad cserébe tojást. Amíg ez ezen a szinten marad, nem foglalkozom vele.
Egyébként SZJA törvény taglalja, hogy a cseretermékek piaci értékét kellene figyelembe venni. Tehát valamit kellene vele kezdeni, de nyilván nem tesszük. Működik ez amúgy is évtizedek óta.
Az ács munkája nem cserekereskedelem. Cserekereskedelem az, amikor árut áruval cserélsz be.
Nem profi ács az, úgy értve, hogy nem is a szakmája, csak jól áll a kezében a szekerce és szereti csinálni, négy-öt tetőt már rendbe hozott, így egyre jobban konyít hozzá és vannak szerszámai, meg valami faanyaga is, de nincs iparengedélye, mert meg sem kapná, meg nem is tudna belőle megélni, annyi munka nincs.
A másik a szőlőhöz ért, vagy prímán megmetszi a gyümölcsfákat, meg nem egyszerre szüretelnek, így segítenek egymásnak, van aki hegeszteni is tud, másiknak van egy faesztergája, megint másik köcsögöket agyagozik, de a pénz egyre kevésbé játszik szerepet az életükben.
Egészen meglepődtem, milyen méreteket ölt ez manapság vidéken.
"Egészen meglepődtem, milyen méreteket ölt ez manapság vidéken."
Nemigen járhattál vidéken eddig. :)
Én, amióta csak élek, ezt látom a környezetemben. Nem csak manapság. Adózásilag megfoghatatlan.
Pesten születtem és mindig itt éltem, meg más nagyvárosban, bár régebben apámnak volt telke, szőlője vidéken, amit örököltem, (de már elég régen eladtam), így volt azért rálátásom valamennyire, de ez azért meglepett, hogy a pénz ennyire kiszorul a mindennapi életből, szinte alig játszik szerepet újabban, nekem ez új jelenség.
Lehet különben, hogy nagyváros közelében ez most sem ennyire erős
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!