EU-s rendelés közösségi adószámmal magánszemélyként?
A kérdés egyszerű, mi történik akkor, ha valaki magánszemélyként az EU-ból rendel egy fiktív magyar céget és annak közösségi adószámát beírva?
Átlagos János nem adóalany és nem is üzleti célra vásárol, így jogtalan megspórolja a 27% áfát. Hogy vezetik ezt össze a NAV-nál, mennyire kockázatos, ha valaki ilyet csinál?
Második, lehet félreérthetően fogalmaztam. Természetesen nem fiktív a cég, aktívan működő magyar vállalatokra gondoltam, akár multikra is, amihez az "elkövetőnek" semmi köze nincs. Ha aktív közösségi adószámot adsz meg, rögtön "leesik" az áfa a rendelés összegéből, ezután pedig a cég egyszerre vallja be és igényli vissza az áfát az áfabevallásban - tulajdonképpen ez az áfa soha nem járt pénzmozgással.
Első, köszönöm. Azt viszont nem értem, hogy a magyar cég áfabevallásába, hogy kerülne be ez a számla, hiszen hozzájuk soha nem fog megérkezni, a NAV rendszerébe sem kerül be, egyedül az eu-s cég áfabevallásában jelenik meg közösségen belüli értékesítésként.
Az lehet érdekes, hogy a NAV, miként dolgozik együtt a külföldi adóhivatalokkal. A magyar rendszerben már elég egyszerű ezeket egyeztetni, hiszen minden kimenő számla bekerül a rendszerbe, magyar partner esetében pedig a párja is megjelenik majd az áfabevallással 466-on, de ez a rendszer eléggé egyedülálló és fejlett világviszonylatban is.
Utolsó, köszi, én ezt értem.
Inkább az foglalkoztat, hogy mennyire lehet kockázatos, milyen összegeknél érdekli ez a NAV-ot, benne van-e a scope-ban, milyen rendszerei vannak a NAV-nak.
Csak hogy egy egyszerű példát hozzak én is: feltételezzük, hogy a szlovák cégnél elektronikusan bekerülnek a számlák az adóhatósághoz, ebben nagyon nem lehet hiba, hiszen automatikusan ment be. Megérkezik a számla, a könyvelő lekönyveli a számlát, de a számla sorszámát véletlenül hibásan viszi fel (vagy szándékosan, időt spórolva, hiszen tudtommal erre nincs törvényi kötelezettség). Persze partner szerint még akkor is lehet egyeztetőt csinálni, de szállító oldalon megint ott van sokszor az emberi faktor, nagy AP részlegeken ahol naponta 100 számlát csépelnek fel a biorobotok(:D), bőven van emberi hiba. 20-a előtt a könyvelő szépen beadja az áfabevallást, amiben tulajdonképpen helyes áfát vall be, mégis a te szóhasználatoddal élve hibaágra fog futni. Az elkeveredett, későn könyvelt számlákat meg sem említettem. Tehát borzasztó sok adat van, és nagyon sok eltérés, ezt kellene szembe állítani azzal, hogy a NAV-nak milyen eszközei vannak és mennyi erőforrása, hogy ezeket ki tudja vizsgálni. Lehet 300 EUR áfa elcsalása még bőven radar alatt marad és alig rejt kockázatot.
Ma már szinte senki nem rögzít kézzel számlákat, pláne nem a nagy cégek. Adatexportok-importok vannak legfőképpen. Az összesítő jelentésben cégenként vannak az adatok, szóval az eltérés baromi egyszerűen kiderül.
Nálunk volt olyan cég, akinél 10 ezer eltérés miatt volt adategyeztetés a navval, mert a németek ennyivel többet vallottak. Szóval nem összegfüggő.
Akkor mi a folyamata nálatok a bejövő számla könyvelésnek? Normál esetben úgy tudom ezt elképzelni, hogy a bejövő papír alapú számlákat emberek iktatják, utána egy python robot (bármi más lehet, de ilyenről hallotam már), felismeri az adatokat és rögzíti a számlát? Ezután pedig a könyvelő jóháhagyja és bekönyveli?
Én több mint 100 cégnél voltam könyvvizsgálaton, könyveltem is, és az AP részleg igenis kézzel rögzített a legtöbb esetben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!