Magyarországon a kft.-k után szoktak osztalékadót fizetni?
Szokás kivenni hivatalosan is a pénzt a kft.-ből, vagy az a megszokott, hogy csak a pénztárból veszi ki a tulajdonos a lóvét, és papíron mindvégig bent marad (és így nem kell utána adózni). Mi általában a gyakorlata?
Köszönöm a segítségeteket!
Utóbbi teljesen hülyeség, hiszen akkor hiány lesz, és év végén el kell vele számolni.
Én saját cégben, és közös cégben is kizárólag osztalékozok.
Igen, gyakori hogy vesznek ki osztalékot egy kftből.
Igen, kell utána osztalék adót fizetni.
Előfordul ez is, de csak inkább a kis kftknél. Normális cég ilyet nem csinál. Kiveszel pár millió forintot, azt utána hiányként görgeted folyamatosan addig míg vissza nem teszed vagy "le nem papírozod". Pár milliót ki tudsz így venni, de 300 milliót hogy veszel ki a házi pénztárból? A cég ahol dolgozok a tulajdonos minden évben 2-300 millió körül vesz ki osztalékot. Legálisan.
"vagy az a megszokott, hogy csak a pénztárból veszi ki a tulajdonos a lóvét, és papíron mindvégig bent marad"
Ezt végiggondolva, ugye tudod is a választ, hogy ez mi? Többnyire "büntetik" a hatóságok úgy, hogy személyi jellegű juttatásnak minősítik a kivett összeget (mert mi más lehetne?) és már lehet is utána felszámolni a különböző közterheket és azok elmaradásáért a bírságokat.
Utolsó, de ezt ellenőrzi a NAV valóban? Mármint ha nem bankszámlán van a pénz nagyrésze, hanem cashben, akkor nem derülnek ki a pénzmozgások. Vagy van valami megkötés, hogy a könyvekből kimutatott készpénz mekkora része kell, hogy számlán legyen?
Köszönöm előre is a segítséget.
A készpénz állományát a pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteni. Ha ezt meghaladja, akkor -akár nap közben is- be kell fizetni a bankszámlára. A szabályzatban megszabott összegnek a józan ész határain belül kell lennie. Pl egy évi 10millió forgalmú cégnek ne 300 millióban legyen meghatározva.
Amúgy a nav tarthat pénztárrovancsot, minden joga megvan hozzá. Ha nem tudod bemutatni a casht, akkor para van.
Pedig gyakran előfordul, azért is gyanús a NAV-nak, amikor a házipénztárban lévő pénzösszeg magas (mert az gyakran már valójában már nincs is ott). Pl. a KIVA adózást emiatt eleve úgy alakították ki, hogy a házipénztár növekménye adóköteles.
A legálisabb útja, amikor kiküldetési rendelvénnyel saját autó használatára vesznek ki km-re számolt díjat. Nyilván ennek azért vannak fizikai korlátai, mert az is gyanús lenne, ha az ügyvezető minden nap 5000km-ert autózik a cég érdekében.
A másik megoldás, hogy papírt írnak róla és kölcsönveszik, vagy valami "fiktív" személynek kölcsönadják a pénzt. Ez meg onnan látható, hogy a mérlegben szokatlanul magas a követelések aránya az eszközoldalon. Persze a követelés más is lehet, de ez is gyanúra ad okot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!