Ha valakinek TB-tartozása van, nincs állása, és az egyetlen tulajdona egy lakás negyed része, akkor ráterhelik a lakás egynegyedrészére a tartozását?

Nav oldalán szétnézel, vannak ilyenek fél millió alatti tartozs esetére is. Eladni nem kötelező, de árverezhetik a részed belőle-amit jó esélyel senki nem fog megvenni-, plusz eladni meg addig nem is tudnátok amíg nincs törölve a végrehajtási jog. Azt esetleg előlegből is lehet fedezni,de a vételár az esetben annyival ár alatt is lenne.

[link]

[link]

[link]

"plusz eladni meg addig nem is tudnátok amíg nincs törölve a végrehajtási jog"

A másik 3/4 rész értékesíthető. (az más, hogy ki veszi meg)

"plusz eladni meg addig nem is tudnátok amíg nincs törölve a végrehajtási jog"

Végrehajtási joggal simán értékesíthető bármilyen ingatlan. Ez nem kizáró ok. Az más dolog, hogy érdekel-e valakit ilyen ingatlan. A következő tulajdonos lesz a dologi adós. Ez annyit jelent, hogy köteles tűrni, ha az ingatlant vagy annak egy részét árverezik az előző tulajdonos tartozása miatt.

"Ha valakinek TB-tartozása van, nincs állása, és az egyetlen tulajdona egy lakás negyed része, akkor ráterhelik a lakás egynegyedrészére a tartozását?"

A válaszom: Igen.

100 ezer forintot meghaladó tartozás esetén már be is vonhatják az ingatlant az eljárásba. Ma már az adóhivatal is rögtön végrehajtási joggal indít, kivéve, ha az ingatlan a lakhatásodat szolgálja és a tartozás nem haladja meg az 500 ezer forintot. Ha ez a két feltétel fennáll, akkor először jelzálogjogot jegyeztet, majd megnézi, hogy más vagyontárgyból kielégíthető-e a tartozás. Ha megállapítja, hogy másból behajthatatlan, akkor a jelzálogjogot átjegyzi végrehajtási joggá és már árverezhető is az az ingatlan/ingatlanrész, amelyet fedezetként bevont az eljárásba.

"Kényszerithetik a többi tulajdonost, hogy a lakás el legyen adva?"

Nem, nem kényszeríthetik. Csak az adós tulajdonrésze érintett az eljárással.

Ha nincs munkád, és nem tudod fizetni az eü. szolgáltatási járulékot, akkor miért nem igényled meg a járási hivataltól a járulék alóli "mentesülést"? Ha ezt engedélyezik (rászorultsági alapon), akkor onnantól kezdve maximum 1 évig nem kell fizetned a járulékot. Ennek az igazolásnak a birtokában pedig kérvényezed a NAV-ot, hogy az addig felhalmozott tartozást méltányosságból engedjék el, mert megállapították a rászorultságodat.

A válaszom ugyanaz. Végrehajtási joggal is eladhatod az ingatlanodat/ingatlanrészedet, ha van rá vevő. Az új tulajdonos dologi adós lesz az ingatlanra bejegyzett hátralékkal kapcsolatban.

"vegrehajtasi joggal nem fogja egy vasarlo azt megvenni atirni egy normalis ugyved sem"

Ez nagy tévedés. Sok ilyen ingatlan elkel úgy, hogy maga az adós értékesíti. Ügyvéd is szerkeszt és ellenjegyez is ilyen szerződést, a földhivatal is befogadja és teljesíti. Pontosan azért, mert van rá lehetőség, de figyelmezteti az ügyvéd a vevőt, hogy dologi adósként felel a tartozásért, tehát ennek tudatában veszi azt meg. A szerződésbe tételesen felsorolják az ingatlant terhelő jogokat, tehát utólag sem mondhatja azt a vevő, hogy nem tudott róla. Sőt azon a napon, amikor a vevő-eladó az ügyvédnél megjelenik megkötni a szerződést, lekérnek egy teljesen friss tulajdoni lapot, amin az aktuális tartozások látszanak.

Miért venne meg bárki ilyen ingatlant? Mondjuk mert olcsóbban hozzájut még akkor is, ha neki kell kifizetnie az adós helyett a tartozást, mintha terhelés nélkülit venne piaci áron. Egy ilyen döntés mindenkinek a magánügye.

Továbbmegyek: Ha az adós viszi a vevőt a végrehajtóhoz, akkor a végrehajtó annak fogja értékesíteni az ingatlant, de kizárólag becsértéken. Ez árverésen kívüli, de árverés hatályával történő értékesítésnek számít. Ez annyit jelent, hogy a végrehajtó által megadott becsértéken veheti csak meg a "hozott" vevő (tehát az ára nem növekszik, de nem is csökken), és rögtön ki is kell fizetnie a végrehajtónak készpénzben az összeget. Ennek fejében távozhat egy olyan irattal, ami által teljesen tehermentes lesz az ingatlan (legalábbis az arra a részre bejegyzett terhek, amely tulajdonrész az adósé volt), és a földhivatal át is fogja írni a vevő nevére a megvásárolt tulajdont.

... kivétel: ha az ingatlanra az árverést már elindították. Akkor az már nem értékesíthető, csak a végrehajtó által árverésen. Ha eredménytelenül fut le az árverés, akkor az adós általi értékesítésnek újból nincs akadálya a következő árverés kiírásáig.

Az árverés kiírását is jegyzik az ingatlan-nyilvántartásban, tehát olyan nincs, hogy az érintett ne tudjon róla. Egyébként az árverést mindig megelőzi egy becsérték-közlés. Ha az érintett kap egy ilyet, akkor ott már sejteni lehet, hogy hamarosan árverésre bocsátják az ingatlant.

Érintett lehet maga az adós és az adós tulajdonrészére bejegyzett jogok jogosultjai (hitelezők), továbbá az ingatlan többi tulajdonosa.

Ha ez 122 ember/szerv, akkor 122-en kapnak becsérték-közlést.