A késztermékeknél az elszámolóáras (tervezett önköltségen alapuló) könyvelés, hogyan működik a gyakorlatban?

A feladatokat értem, az egésznek a logikáját is, viszont azt nem tudom, hogy mi ennek az egésznek az értelme, illetve a gyakorlatban hogyan történik. Amikor lekönyveljük a feladatban a költségeket azok a valós (tényleges) költségek, ezután a késztermékeket állományba vesszük elszámoló áron, majd korrigálunk a KÉK számla segítségével. De akkor a gyakorlatban miért van erre szükség? Miért nem egyszerűbb ha rögtön a valós adatokkal dolgozunk.

Azt olvastam, hogy az utókalkulációt negyedévente/évente készítik, és a KÉK-el törtnő korrekció is ekkor történik. De akkor a költségeket is ilyenkor könyvelik csak és év közben csak annyi van, hogy:

T 251. K 581. (vagy 79. STK elszámolási) illetve a bevételek elszámolása és készletek kivezetése elszámolóáron. És majd amikor megtörténik az utókalkuláció, akkor számolják el a költségeket és korrigálnak? Na de tényleges költségeket minden hónapban ismerjük, ha azokat lekönyveljük, akkor tudjuk a tényleges önköltséget, de akkor miért csak negyedévente/évente van utókalkuláció.

Illetve adózási szempontból sem teljesen világos a dolog..