Adóeklerülésnek minősül vagy sem? KATA

Ahogy én látom: el kell különíteni a KATÁ-t és az ÁFÁ-t.

KATA: 12 milliós (ha egész évben aktív a vállalkozásod) bevétel felett van 40%-os különadó. Ez a limit a számlák végösszegén alapul, ha van áfatartalom, ha nincs (pl. alanyi áfamenetes, vagy áfa tv. területi hatályán kívüli).

Számlázhatsz egy ügyfélnek bármennyit. Annyi, hogy be kell jelentened, ha 1 millió felett számlázol valakinek egy évben. Ha az összes bevétel több mint fele egy partnertől jön, akkor a NAV vélelmezi, hogy rejtett munkaviszonyban vagy. Ez a vélelme megdől, ha a törvény által taxatíve felsorolt tényezők közül legalább kettő megvalósul. Ilyenek, hogy pl. a saját tulajdonosban van a hely, ahol a munkát végzed, az anyagokat nem a szerződéses partnered adta, ilyenek, utána lehet nézni. Ha ezek megvalósulnak, a NAV nem vélelmezheti a munkaviszonyt.

ÁFA: ez attól függ, hova számlázol. EU-n belül nem tudom, de EU-n kívül (tipikusan) az áfa törvény területi hatályán kívül esik a jogügylet, amit a számlán fel kell tüntetni, és azt 0%-os áfakulccsal kiállítani. Ezt a megfelelő nyomtatványon be kell vallani (mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett, stb).

Ahogy én értelmezem: külföldre számlázó szakemberként nem vagy célkeresztben. A NAV főleg azokat a vállalkozásokat vizsgálja, amelyeknek a KATÁ-s EV-k számláznak. Őket büntetik, ha rejtett munkaviszonyt találnak. Az EV-nek "csak" a jövedelemadót és a járulékokat kell utólag befizetni. Na de külföldi cégnél a NAV nem vizsgálódhat, plusz az állambácsi örül minden, az országba érkező dollárnak, ezért valószínűleg nem fognak zaklatni.

A másik: többen felhozták, hogy nem megbízási szerződés kéne, hanem vállalkozási. Ezt nem értem. Ezek magyar magánjogi kategóriák. Simán lehet, hogy az általad között szerződés kormányzó joga mondjuk kanadai, vagy akár nincs is írásbeli szerződés. Lehet, hogy Magyarországon, a hazai polgári jog szerint nem is lenne érvényes. De mindez szerintem indifferens adójogilag.

Ne vedd szentírásnak, amit írtam.