Ha valami olyan probléma lép fel repülés során, amiből a pilóta tudja, hogy zuhanás lesz, abból az utasok mennyit tudnak meg?
Érdekel, hogy joga van-e tudnia a fedélzeten lévőknek, hogy nagy a baj, illetve mi fontosabb: ne törjön ki pánik, vagy hogy az emberek elmondhassák esetleg utolsó imáikat, elköszönhessenek egymástól a családtagjaikkal, akik szintén a repülőn utaznak?
Köszönöm előre is!
Mondjuk én akkor kezdenék aggódni és imádkozni ha a stewardessek Ideges mosollyal közlik, hogy nincs semmi baj, de közben felveszik az ejtőernyőt, és kiugranak az ajtón. Majd a pilóták is gyorsan kiugranak a gépből.. Na akkor aggódnék..
Viccet félretéve. Én mindig alszom repülés közben. Ha meg kell halnom, akkor aludjam végig azt is. Nem jó ha az ember az utolsó perceiben arra döbben rá, hogy pár perc, és vége mindenek.
Szoktam nézni a Légikatasztrófákat a NatGeon néha, nem sok szó esik az utasok értesítésének etikai vonzatairól, de például ha kényszerleszállás lesz, akkor kötelező is szólni, hogy felvegyék a megfelelő testtartást például. Nemrég volt egy rész (Northwest Airlines 85), amiben a gép vízszintes kormánylapja úgy meghibásodott, hogy csak épphogy meg tudták tartani a gépet a pilóták, és ahhoz, hogy ne zuhanjanak le rögvest, folyamatosan kézben kellett tartani a helyzetet meg a kormányt. Visszafordultak Anchorageba, hogy ott megpróbálják letenni a gépet, de nem voltak benne biztosak, hogy sikerül, na és itt speciel szóba került, hogy a kapitány szólt az utasoknak, hogy mivan, mert szerinte joguk volt tudni. Kertelés nélkül elmagyarázta a helyzetet nekik cakumpakk, de az utasok egész jól fogadták, nem tört ki pánik. Aztán végül sikeres kényszerleszállást hajtottak végre, nem sérült meg senki.
Elképzelheted azt a megkönnyebbülést, amikor 1-2 órán keresztül arra vársz, meddig bírják a pilóták tartani a gépet, mikor válik kezelhetetlenné a helyzet, vagy netán a leszállásnál csapódsz a földbe, csak közelít a föld, közelít, aztán lent vagy és semmi gond nem lett :D
Ez jól végződött, de régebben láttam egy olyan részt, már nem nagyon emlékszem a részletekre, de kb az volt, hogy ott sem lehetett jól irányítani a repülőt, hanem siklórepülésben hullámzott le-föl, mint amikor egy papírrepülőt eldobsz: lefelé repül, felemelkedik, elveszti a lendületet, megint lefelé, aztán megint felfelé, és így tovább. Ezt megcsinálta párszor a gép, aztán a tengerbe csapódott.
Aztán volt, hogy le tudták tenni siklórepülésben a gépet (Gimli Glider), úgy, hogy szintén senki nem halt meg, de olyan is volt, hogy többen sajnos nem élték túl, de már az csoda volt, hogy nem mindenki veszett oda.
13, évente max. 2-3szor, nem túl gyakran.
14, hú, köszi, hogy megosztottad ezeket az érdekes sztorikat! Remélem megtalálom online a részeit :)
tegnap 21:31 vagyok.
13-15 órás repülőutat is simán végig alszom. Ahogy leteszem a fenekemet a székbe, már csukom is le a szemem. Van amikor már a felszállásnál is alszom.
Tippem nincs. Talán annyi, hogy amikor repülök akkor vagy még azon a napon dolgozom, vagyis reggel megyek melózni, és este megyek ki a géphez, így elfáradok mire leülök a gépen a székbe. Vagy ha nem dolgozom, akkor olyan utazási lázam van, hogy vagy nem is alszom előző este vagy már hajnali 3-kor ébren vagyok. Mire a repülő felszáll, szintén elfáradok. A gépen csak kis időkre kellek fel, pl: enni, a wc-re kell menni, vagy ha nem tudok mélyen aludni akkor zenét hallgatok csukott szemmel.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!