Miért kb.6-10 km magas az utazómagasság a polgári repülésben? Miért nem elég 2 km-ig felmenni?
Figyelt kérdés
2019. szept. 23. 14:23
1/14 anonim válasza:
A levegőnek is van közegellenállása.
Kisebbet könnyebb lekűzdeni.
2/14 anonim válasza:
Fent ritkább a levegő, kevesebb a fogyasztás.
3/14 anonim válasza:
Ahogy írták, a kisebb közegellenállás a fő érv. De olyan magasságban már a felhők felett vannak - jól lehet látni és a hegyeknek sem mennek neki...
4/14 anonim válasza:
A szükséges felhajtóerő még megteremthető, viszonylag kis fogyasztás mellett.
Alacsonyabban a légcsavaros gépek közlekedtek valamikor.
5/14 anonim válasza:
Alacsonyról nem lehet akkorát esni, magasról meg igen.
6/14 KulGery válasza:
A sok bölcsességet kiegészíteném, nem csak a felhők felett van, de sok légköri zavar fölött is, mint pl. vihar...
7/14 ErniE76 válasza:
A polgári repülések alkalmával ultra light kategóriában simán 1.500-2.000 m-es magasságban szoktunk menni akár vitorlázó géppel, akár motorossal, akár ezeknek "keverékével" (movit). A felhőalap sokszor 1.500-2.000 m magasságban van. Nem jó érzés berepülni a "ködbe" és vakon vezetni. Persze nem mindig van felhő. De lehet abban a magasságban még termikelni is (vitorlázó üzemmód). Hidd el, hogy mindenkinek jobb, ha a nagy gépek magasabban közlekednek. Azok mennek 7-800 km/h-val, mi meg csak 130-160-nal. A mi útvonalunk nem kiszámítható, ők meg célirányosan mennek. Ebből is lehetne baj. És még számtalanszor előfordul az is, hogy paplanernyős vagy hátimotoros is feljön ilyen magasságba. Na az még egy radar számára is láthatatlan. De kisgéppel is nehéz őket kiszúrni.
8/14 anonim válasza:
Az utasszállítók 9-11 ezer méteren repülnek. Sokkal kisebb a légellenállás, ezáltal a fogyasztásuk is jelentősen csökken. A viharfelhők felett vannak, ez sem zavarja a repülést, csak le és felszállásnál. A ritka levegő miatt túlnyomás van a gépen, saját oxigén ellátással. Abban a magasságban az ember számára kevés az oxigén. Légcsavaros gépek abban a magasságban már nem tudnak repülni, így megszűnik annak a veszélye is, hogy valami agyament légi cowboly, aki nagy ívben tesz a szabályokra, betekint az ablakon. Szóval csak haszna van. Ha meg lezuhansz vele, mindegy, az utasszállítókon nincs ejtőernyő. Tök mindegy, hogy ezer, vagy tízezer méterről pattansz egyet, az eredmény ugyanaz.
9/14 ErniE76 válasza:
És még valami! A domborzat változatossága is probléma lenne 2 km-es magasságban. Sok hegy még Európa szerte is jóval magasabb, mint 2.000 m. A magasságot a légnyomásból és GPS pozícióból lehet kinyerni. Sajnos a légnyomás minden órában változik még ugyanazon a helyen is, tehát állandóan kalibrálni kellene. 10 km-es magasságban a domborzat már nem annyira számít. Legalábbis a Föld túlnyomó részén nem.
10/14 anonim válasza:
A Föld gömbölyű( nagyából) ha 10 km-el feljebb megyünk nagyobb lesz a sugár 10 000 m-el tehát az én olvasatom szerint sokkal nagyobb utat kell megtenni mintha a földfelszin közelében haladnánk. De ez butaság-tudom, de az geometria alapján igez. Nem?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!