Kőbánya miért ilyen lecsúszott, elhanyagolt, gettós kerület?

[link] ezt olvasgasd. Ilyenek:

A XX. század elején már ipari jellegű beruházások, vállalkozások foglalták el a hajdani hízlaldák helyét, melyekre ma már csak néhány utcanév - Mázsa tér, Hidas utca, Szállás utca, Hízlaló tér - emlékeztet. Az üzemek magukkal hozták a munkásságot is, akik számára szükséglakásokat építettek.

Téglagyárdűlő:

A Maglódi és Jászberényi út közé "szorult" városrész az egykor itt működő téglagyárról kapta nevét, és képét napjainkig is az ipartelepek határozzák meg, amellett, hogy jelentős családi házas övezet is található már a területen. Lakosságszáma a XIX. század végén kezdett növekedni, amikor a főváros közeli területek gyors iparosodása következtében felduzzadt lakosság számára olcsó lakóhelyet kellett teremteni, és ehhez a kerületrészben jelentős szabad területek álltak rendelkezésre. Így itt épült meg az első pesti szükséglakótelep a városrész északi határát alkotó Jászberényi út mellett 1886-ban.

"Tele lett prolikkal, kínaiakkal, meg ott a börtön."

Akkor nem a sok barna lábú miatt??

Miután a főváros belső területeiről kitelepítették az ipart, Kőbánya a gyárosok szemében igen vonzó területté vált kitűnő (vasúti) közlekedési kapcsolatai és a sok szabadon beépíthető területe miatt. Érthető módon ez vonzotta a munkaerőt is és a korszellemnek megfelelően maguk a gyárak húztak fel nem túl komfortos telepeket a munkásságnak. Ugyan a világért sem szeretnék lenéző lenni, de a kerület népessége ily módon khm...a kevésbé iskolázott rétegekből került ki, ami nyilván inkább taszította a tanultabbakat. Ráadásul a lakóingatlanok alacsonyabb minősége miatti relatív olcsóságuk sokáig (gyakorlatilag ma is) vonzotta-vonzza a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőket, akik hogy, hogy nem, megint csak szegényebb sorú, környezetükre valamelyest kevesebbet adó emberek. Így aztán a korábbiakhoz képest egészen leépültek a kerület egyes részei.

Reflektálva a korábbi válaszokra: itt szerintem korántsem az etnikai összetétel számít, inkább a szocializáció. Ahogyan egy értelmisègi családban nevelkedett ember nem fog szotyit köpködni a 28-ason, úgy egy magát Árpádtól (sic!) származtató árja magyar is kûrva igénytelenné válik, ha x ősalkesz szülő "neveli" fel.