Mi a gond a magyar turizmussal ?

#2

Te miről beszélsz? Mi drága, mikor minden vendéglátóhely, étterem, cukrászda, kávézó, szálloda teltházon van?

A Balaton van egy kicsit lemaradva, ott azért még vannak retróbb magánszállások, de fokozatosan javul a helyzet.

Vidékre nagyon kevés külföldi megy.

A minőséggel szerintem nincs probléma.

#3

Ez viszonyítás kérdése. Az Albán tengerpart olcsóbb. És a tipikus turista gettók nem rosszabbak mint Siófok.

Nekem az a legnagyobb bajom hogy Pesten kívül kb semmi olyan nincsen ami olyan hogy képes több embert időtől függetlenül lekötni utazás nélkül

Rákerestem arra a szervezett horvátországi nyaralásra (sziget ráadásul), amin mi voltunk párommal 2 éve. Igaz akkor 6 éjszaka volt, most az 5-re tervezték.

Rákerestem arra a magyar termál kempinges helyre is (ebben már benne van a strandbelépő is), ahol apával tavaly voltunk egy faházban pár éjszakát.

A horvátországi félpanziós, így az ára összesen 5 éjszakára per fő: 220 000 Ft.

Annál a magyar termálkempinges, faházas, strandolósnál, ahol nincs benne az étel, összesen 5 éjszakára 2 fő részére: 185 000 Ft. (92 500 Ft/fő)

Szerintem az a baj, hogy a magyar árak lassan ott vannak, ahol a horvátországi, vagy egyéb külföldi árak, és inkább mennek az emberek ugyanazért az összegért külföldre a nagyobb élményért, minthogy itthon legyenek. Bár ízlések és pofonok.

A magyar szállodák nagy része egy bizonyos ember tulajdonában van, emiatt drágít állandóan. A SZÉP-kártya is ezért van. Pénzmosás.

Én is inkább kimegyek külföldre nyaralni, itthon meg inkább csak egynapos strandolásokat tervezek.

Ugyan már, Balaton. A sok rövidlátó, csökött agyúak képtelenek voltak előre gondolkozni: nem csoda, hogy mára kong az egész vízpart meg a környező falvak az ürességtől. Ember sehol, látogató sehol, az éttermekben a csendes légyzümmögést csak a hangedlit himbáló személyzet anyázása töri meg ha egy turista is betéved, az tuti romlott, zsírban tocsogó maradékot kap feketére sütve, abból is keveset. A desszert visszadarált süteményből készült somlói meg puncstorta a hortobágyi és a bolonyai pedig a heti maradék húsok újraértelmezve. A siófoki korzón minden este ezernyi bodzázós vonul és erőt demonstrál.

a bazársorok tele gagyival, az ABC-kben minden négyszer annyi, mint a fővárosban, a tó maga pedig egy elmocsarasodott, elbusásodott, iszapos-büdös pocsolya tele gyomhallal, rothadó angolnával. Ki az az épeszű ember, aki egy ilyen vízbe belemerészkedik? Még szép, hogy senki.

Mi már tizenöt éve kizárólag Horváthországban nyaralunk a családdal, bár mostanában sokat kacérkodunk a bolgár, román és a montenegrói tengerpartokkal is, mert csak jókat hallottunk felőlük.

Idefigyelj: az Adria az alig van messzebb, mint a Balaton. A Balaton kb. félúton van csak az autópályán, kb. öt óra alatt lazán lent vagyunk. Az emberek hozzáállása gyökeresen eltérő a mienkétől: már a határon ásványvizet és Zágráb-térképet, brosúrákat osztogatnak a görkorcsolyás hoszteszek - gondoskodnak arról, hogy profi, meleg fogadtatásban részesítsék az odaérkező látogatót. Ők tudják, hogy a fizető vendéget kutyakötelességük megbecsülni és kinyalni a seggét! És én megnézem, hol hagyom ott a pénzemet. A Horváth tengerparton minden ötödannyiba kerül, mint a Balatonnál, mindenki tökéletesen, folyékonyan beszél angolul, németül, olaszul, szerbül - de a kedvünkért még magyarul is rengetegen megtanultak!

Ott akkora közbiztonság van, hogy még az autókat se zárják: simán otthagyják a parkolóban letekert ablakkal. Az emberek vidámak, jólöltözöttek, a lányok gyönyörűek, a férfiak vékonyak, sportosak. Minket, magyarokat pedig imádnak - bizony, a mai napig se felejtették el, hogy támogattuk őket a háborúban. Brankó - kedvenc kocsmárosom - amikor először meghallotta, hogy Magyarországról jöttem, tökéletesen elénekelte a Himnusz összes versszakát, majd a végén hármat lőtt a levegőbe és felkiáltott: "Isten, áldd meg a magyart, éljen Puskás, hajrá, Fradi!" Aznap este nem engedte, hogy fizessünk, a lányaival pedig azt csináltunk, amit akartunk. Ilyen ez a híres dalmát vendégszeretet!

A konyhájuk csodálatos - alig öt kunáért az egész családot bőségesen megebédeltettem a legkülönlegesebb tengeri herkentyűkkel, de seperc alatt rittyentenek akár rántott húst is, ha valaki esetleg finnyásabb lenne. Ebbe belefért még három Zlatorog (a legjobb sör, veri az összes németet!), a gyerekeknek a jéghideg, finom kóla (még a kólájuk is jobb!), az Asszonynak a Malibu, és még bőkezűen jattoltam is belőle. Ezek után ki az a hülye, aki a Balatonon nyaral? Mi már tizenöt éve a jól bejáratott helyekre megyünk - a vendéglős meg a házinéni is haptákban áll, puszival fogad minket, ha arra járunk. Ez szerinted itthon hol lehetne elképzelhető? Hát persze, hogy sehol. Itt - miután a vendéget megalázták és lehúzták, még utána is köpnek.

Ott a rendőr? Tiszteleg, tökéletesen perfekt angolsággal, mosolyogva igazít útba - itthon meg magyarul se tud rendesen, de azonnal megbírságolja a külföldit. Ahhoz van esze. Ott még tényleg szolgálnak és védenek. A tömegközlekedésük tizedannyiba kerül, mint a budapesti, 67 kilométer metróvonal Zágrábban és Splitben is, csövest nem látsz, a buszok pontosan közlekednek és naponta takarítják a selyem- és kelmeüléseket is. Volt még itthon a 90-es években, hogy befizettem a családot vízicsúszdázni vagy vízibiciklire. Otthagytam akkor valami ötezer forintot. Ezzel szemben az Adrián két hétre főzőfülkés, hálószobás-tévés vitorlást adnak potom kétezer forintnak megfelelő kunáért. Ugye nem mindegy?

Ezek után minden hazai vendéglátós megnézheti, hogy mikor hagyom náluk a pénzemet. Bekaphatja az összes haszonleső féreg.