Szerintetek ezek közül melyik a legszebb: Mohács, Szigetvár vagy Siklós?

Ugyan az előbb valamelyik balfék töröltette a válaszomat, de akkor is el kell mondani, hogy mindhárom hely putri eruópai mércével. Csak az országhatáron kell átmenned, hogy élhető, rendes, hangulatos városokat találj.

Egy utazási szaktopikban ezt elmondani bizony nem eretnekség egy olyan krédés alatt, ahol három szarból kell választani.

Szigetváron élek, így mondom a véleményem.

Szépen lassan körvonalazódik előttem egy lepusztult disznó ól, egy szeméttelep képe, ami egy városnak akarja láttatni magát. Nincsenek szép terei, csak egy van neki, ami legalább nem ronda, az is rettenetesen kicsi. A mozipark nevű parkban gyalázatos módon évtizedek óta nincs mozi, sem semmi más, a csónakázó tóban nem lehet csónakázni. Munkahelyek nincsenek, a "városban" élet nincs. Aki teheti menekül, gyerekek nem nagyon születnek már, a lakosság csökken és elöregedik. Hogy is várnánk mást ebben a lepusztult környezetben? Itt semmi sincs, semmi sem működik. Hiába ömlenek milliárdok a városba, nem épül semmi, ha mégis akkor iszonyatosan nehezen és köszönőviszonyban sincsenek az eredeti tervekkel. Ez egy lepusztult mocsár, egy terméketlen föld. Ide elülteted a legszélsőségesebb körülmények között is élni képes virágot és elrohad.

Itt hiába próbálsz felépíteni egy életet, a környezet épít le téged. Nem formálhatod, sem a városnak nevezet disznó ólt, sem az itt felépíteni kívánt életed, ő formál téged és nyomorba dönt. Próbálnád keresni benne a szépséget, de valahogy a barbárok között nem tudod jól érezni magad, a teleszart épületek bűzeitől nem jön meg a kedved a városi sétákhoz, és mire kettőt lépsz, már az országúton találod magad (ahol menekülnek az emberek, vagy épp haladnak tovább, hiszen csak áthaladnak, nem ez volt az úticéluk), mert csak eddig tart a város.

Az egyetlen amit tehetsz, hogy menekülsz, nincs más megoldás, itt már 15 éve sem volt semmi és még 15 év múlva sem lesz. Csak vesztegeted az idődet és azt veszed észre egy idő után, hogy elmúlt a fiatalságod, az életed.

Szigetvár egy olyan típusú falú értékrendjét képviseli, ahonnak el kell utaznod egy városba, hogy enni vehess magadnak, mert boltok sincsenek. Van egy jó hírem, itt boltok vannak, már csak minden más hiányzik.

Folytatás:

A város nagy büszkesége a vár. A vár, ahol közmunkások dolgoznak. Sajnálom szerencsétlen embereket, akik azt hiszik, hogy valami nagy élményben lesz részük itt, majd az a látvány fogadja őket, hogy egy kisebbségi épp mászik ki a kukából. A várfalon nem túl nagy élmény körbesétálni, romos egy jó nagy része, kisebb tégladarabok mindenhol. A kilátás sem nagy szám, van ahonnan nem is látsz semmit, mert akkora a várfal.

A dzsámi szinte üres, szemetet vittek oda kiállítás szempontjából. Ahelyett, hogy valmi étkék lenne kiállítva, cserép darabok, vas darabok és egyéb szemét került oda. Ezek még egyben talán érnének is valamit, például egy török kori csésze, de egy ebből letört darab nem hiszem, ráadásul innentől kezdve az eredete is megkérdőjelezhető.

A közmunkások egy pincében húzzák meg magukat, az a telephelyük. El lehet képzelni, hogy milyen élményben lehet része annak, aki véletlenül oda téved (egyébként ők alkoholt is fogyasztanak munkaidőben, ez a munkáltatókat nem nagyon érdekli). A Kapitány pince nevű hely egy szeméttelep szintén, a mocskaikat, fel nem használt, elromlott anyagok, gépek tárolására szolgál. Alapvetően nincs nyitva, de ha mégis, szintén hatalmas élményben részesül, aki betéved.

A bástyák elhanyagoltak és vagy üressek, vagy szintén lepusztult cuccokat tárolnak bennük.

Turista csoportok is szoktak ide jönni, szerintem először és egyben utoljára is. Ugye rájuk jellemző, hogy mindent meg akarnak nézni, mindent le akarnak fotózni, de nincs nagyon semmi érdekes. Ellenben a jegyek elég drágák, ráadásul azért is fizetni kell, ha csak a várfalon körbe akar sétálni valaki.

Az egyetlen ami ér valamit, az a kazamata rész, az tényleg szép, de ott is ahelyett, hogy ha valami elromlana, szakembereket hívnának, közmunkásokkal javíttatnak mindent. Egy vas oszlop tartja a nap ellen védő ponyvát a "lelátó" felett, ami a dombra épült, fából készült padok sokasága lényegében. Ugye ez egy vas szerkezet, ahelyett, hogy egy hozzáértő kivitelezőt hívnának, faéket vernek be az elferdült oszlop résébe, rendkívül szakszerű módon ugyebár. Valahogy a weboldalon nem hirdetik, hogy az épp gazoló, szemetet hordó, fűvet nyíró kisebbségiek is a látványosság részei. Ezek után nem kell csodálkozni, ha nem nagyon akarnak ide járni emberek.