Magyarországon melyik a legmagasabb domb?

Ezen el lehetne vitatkozni... Először is mondjuk azt, hogy a hegységként elismert tájegységek domb magasságú mellékcsúcsaival nem foglalkozunk, mert aztán azt a végtelenségig lehetne ragozni.

Akkor ott van két zavaros dolog: a Heves-Borsodi-"dombság" nevezetű valami az 541 méteres csúcsával, meg a Villányi-"hegység" nevezetű valami a 442 méterével. Aztán van a Csereháti dombokhoz vagy tán Aggteleki hegyekhez tartozó Rudabányai-hg. a 375 méterrel. Baranyai-hegyhát/Mecsekhát 358 - az vajon a Mecsek része-e még? A Velencei-hg. 352-vel - az is kérdés, hogy az magában van, vagy valamelyik dunántúli hegység tágabb része. (Ilyeneken aztán lehetne vitázni sok helyen.)

Ami biztos és egyértelmű, az a Gödöllői-dombság 344 és a Zalai-dombság 338.

Ez Mo-n tényleg nagyon vicces kérdés.

Külföldön élek és idén Mátrába mentünk. A barátaimnak mondtam, hogy Mo-n a hegyekbe megyünk. Mire vissza kérdeztek, hogy Mo-nak van hegye?

Ezen erötelejsen elkezdtem gondolkodni, hogy ok, hogy van egy pár csúcs 800-1000m de kb ennyi. Èn a Velencei hegységtöl jövök ami messze menöleg nem hegy, még is annak hívják.

Ahol én élek itt a kicsi "ehgységeket" erdöségnek hívják. Vagy is ahol több de alacsony hegy van, és amúgy is az egész erdös rész azok a Erdöségek.

Nincsen univerzális definíció arra, hogy mi a hegy és mi a domb. Itthon ezt az 500 m-t tanítják, de a hagyományos elnevezések nem következetesek, pl. Brennbergbánya felett van egy Hermes-domb nevezetű kiemelkedés, ami 500 feletti, ugyanott a Soproni-hegységben van Dalos-hegy, Kutya-hegy, amelyek nem érik el az 500-at, némrlyik a 400-at sem. Vagy ott van a Heves-Borsodi dombság, ahol 500 feletti kiemelkedések is vannak, ezzel szemben a Velencei-hegységben 400 sincs.

Az Egyesült Királyságban 2000 láb az ökölszabály, ami 610 méter, de ők is simán hegynek neveznek sokmindent, ami ezt nem éri el. Vannak promimancia alapú definíciók is, ami azt jelenti, hogy mennyit kell legalább errszkedned a csúcsról, hogy aztán egy annál magasabb pontot elérj. De lehet a kiemelkedés alakját, meredekségét is nézni. Az sem mindegy, hogy milyen területről emelkedik ki, jártam Frankfurt környékén az Odenwaldban és a Taunusban, az Odenwald 500-600 méter magas kiemelkedései magyar viszonylathoz képest is kis dombnak tűnnek, mert 300-400-ról emelkednek ki, a Taunusban van 800-as csúcs, de sokkal kevésbé kiemepkedő, sokkal kevésbé meredek a hegység, mint itthon szinte bármi az Északi-Középhegységben. Horvátországban meg pl. a Krk tengerre emelkedő 500-as köves ormai simán hegynek néznek ki.

Szóval nem nagyon lehet erre válaszolni. A definíció alapján az, ami épp nem éri el az 500 métert. Elnevezés alapján meg passz, említettem a Hermes dombot, de rémlik hogy valahol találkoztam 600-as domb elnevezésűvel is.

A dolog nem ilyen bonyolult. Hegyekben vannak dombok, dombságban nincsenek hegyek. Vannak újságírók, akik értenek hozzá, meg akik nem. De írnak.

Szóval mivel a "domb" egy gyűjtőfogalom, önkényesen kinevezhetünk egy értéket, amitől már "hegy". De tudnunk kell, hogy önkényes, természetes oka nincs.

Ha domb az, ami 500 m-nél alacsonyabb, akkor minden ilyen domb. Nyilván az összes ötszáz méternél egy milliméterrel alacsonyabb az domb. Hány ilyen van és melyikek? Senki nem tartja számon, mert nincs jelentősége, nincs hatással semmire.