Megtelt a hócipőm mindennel, szerintetek van értelme annak, hogy televágom a táskámat ruhákkal és elhúzok itthonról a francba nyugatra? Angolul németül beszélek, elegem lett a környezetemből és a szívásból

Ha még itthon vagy, akkor van még hely abban a cipőben.

Persze hogy van, nyelvtudással és dolgozni akarással meg lehet élni.

Elindulni szerencsét próbálni lehet, de nem ész nélkül.

Most innen hazament egy srác akinek nem jött be, mert megérkezett pénz nélkül, nyelvet nem beszélt, ráadásul csak személyit hozott mondván EU... csakhogy ez határátlépéshez oké, de munkavállaláshoz, bérleti szerződéshez, de még egy telefonkártya vásárláshoz is kérik itt az útlevelet, tehát ha összejött volna a munka, akkor sem tudott volna menni..

Szóval indulj neki, de írd össze a feladatokat, legyenek rendben az irataid, és legyen annyi félretéve, hogy ha baj van haza tudj menni. Ez azért fontos, mert egy kis figyelmesség és nem sz...patod meg magad. Van aki nem nézte meg, hogy fél év múlva lejár valamelyik irata, elég macerás volt és sok pénzbe került, hogy pótolja. Én meg nem zártam le az egyik bankszámlát, így baromi sok költségem van vele, holott semmi mozgás rajta. A másikról utalgatok, hogy ne legyen mínuszban és ne legyen még több kamat, felszólítás, ügyvédi költség ha behajtanák, szóval utalgatom a banknak az ajándék pénzecskét.

Menj, de ésszel.

Hasonlo volt a szitu, nekem is volt valamennyi indulotokem. Vettem egy repjegyet, kint lefoglaltam 3 napra egy hostelt es viszlat.

Ez 2011 szept. kozepen volt, azota kint elek, igaz mar masik orszagban. Az eleje iszonyat nehez volt, pedig jo szakma es nyelvtudas is megvolt.