Biciklitúra Magyarország-Horvátország?

(Nagyon sokat járok H.országba.)

Írd be egy útvonaltervezőbe, hogy honnan- hová akarsz eljutni,

és ne jelölj be autópályát.

Amúgy egyáltalán nem veszélytelen.

Sok a még aláaknázott terület, tehát nem érdemes letérni az útról.

Az erdős részeken otthonos a medve, a farkas és a hiúz is.

Javasolnám, hogy vigyétek le a bicajt pl. vonattal a tengerig, és ott tekerjétek végig a parti kanyargós utat.

Sokkal nagyobb élmény lesz, mint teljesen lakatlan utakon letekerni oda-vissza 1500-2000 km.-t.

Oké!

Természetesen nem kell rám hallgatnod,

ha ismersz olyan bicikliutakat,

amelyek nem vezetnek át sem hegyen, sem völgyön, sem meredek szerpentines erdei utakon...

Én jártam már biciklivel Horvátországban, a legjobb úti cél bicajosoknak, akik nagyban gondolkoznak, de mégse profik. Sajnos az időjárás nem kedvezett ezért félúton visszafordultam, de az út megvolt tervezve, és most is megvan km-ről km-re az útiterv, csak azóta nem vágtam neki útitárs hiányában.

Alap esetben (én Nagykanizsáról indultam) egy 3 napos odaúttal érdemes tervezni, persze ez függ attól is, hogy pl. hánykor indulsz el, mennyit akarsz tekerni. Meg lehet két nap alatt is csinálni, de 3 kényelmesebb.

Az én utam Nagykanizsa-Csurgó-Berzence felé vezetett a határnál, ez ha jól emlékszek egy 40-45 km-es út a vasútállomástól. A határon valszeg senki nem lesz, nem túl nagy forgalmú és egyébként sincs nagy ellenőrzés, ráadásul jövőre már EU-s tagország. Személyivel lehet menni.

A határ másik oldalán Gola falu és én Koprivnica felé (rögtön a hátár után jobbra, ballra Eszék fele visz az út)

indultam, az még egy 30-as volt. Koprivnicáig ha összesen kb. 100 autó eljött mellettem akkor lehet sokat is mondtam, tehát abszolút nincs forgalom, az út minősége pedig jó.

Koprivnica után annyi változás volt, hogy kicsit nagyobb lett a forgalom (de nem vészes, most azt mondanám duplájára, persze bent a városban nagyobb volt) és kemény kaptatók is jelentkeztek (10-12 %-os emelkedők). Krizevci felé mentem tovább, ahol letáboroztam, nem a legszerencsésebben, szabálysértő módon, de nem volt más választás. Tehát a várost elhagyva vadkempingeztem. Egyébként a városban van egy hotel, csak elég drága (ha jól emlékszek 9-10 ezer ft/fő/éjszaka interneten is fent vannak), de ha valaki rászánja a pénzt akkor itt megszállhat és véget érhet a nap. Ez 110 km volt, ennyi fért bele a 11-től fél 6-ig való tekerésbe, kis szusszanásokkal. Nem vészes, csak az emelkedők kicsit illúziórombolók voltak, mert későbbre számoltam őket.

Másnap az út Zágráb felé, nagyon szép kis kanyargós, lejtőkkel (emelkedő már kevesebb, a neheze megvolt) teli út, gyorsan lehetett haladni Vrbovec felé. Nem lehet eltéveszteni a tábla ír mindent. Zágráb előtt nagyobb a forgalom már és a városba beérve figyelni kell, nehogy rossz fele indulj, biciklivel nem lenne szerencsés az autópálya felé indulna. Pisarovina felé kell menni az a lényeg(a többi tengerpart felé vezető út vagy autópálya vagy autóút). Ez bonyolultabb, nem árt hozzá egy GPS, vagy egy Zágráb térkép. Egyébként el kell menni a Maksimir stadion mellett.

Pisarovina után Karlovac felé kell fordulni (az én utam itt véget ért) , bár attól függ hova szándékozol menni. Senj vagy Rijeka felé ez a jó út. Karlovac mellett van egy kemping és nagyon olcsó (90 kuna körül van) - Autocamp Radonja a neve, neten megtalálod, írhatsz is nekik, gyorsan válaszolnak - megfelelő ott befejezni a második napot. Ez 170-175 km.

Utolsó nap meg irány a tenger, de itt már fel kell kötni a gatyeszt, mert nagyon kemény hegyes vidék következik, gyakorlatilag végig a tengerpartig. Viszont ez a legszebb része az útnak, sajnos nekem nem adatott meg, hogy lássam.

Ez az egyik megoldás, előnye hogy a forgalom Zágrábig nem túl nagy, hátránya, hogy át kell menni Zágrábon.

Van egy másik, ez jobb, másodjára ezt terveztem meg: Annyi a különbség, hogy a határ után nem Koprivnica, hanem Bjelovar felé fordulsz. Bjelovar mellett van egy kis város, Virje, ott van egy motel féle - Belo Virje -, szintén olcsó ( kb 4500 ft attól függ hogy áll a kuna) , de ők válaszolni nem fognak az e-mailre. Második nap aztán vagy Zágráb felé indulsz és Zágráb után ugyanaz mint az előző, vagy Ivanic Grad felé, ahonnan tovább kell menni egy Lijevi Dubrovcak nevű faluba, ahol van egy komp (elvileg működik is e-mailben azt írták, hogy 1 euró, de ha előre szóltok akkor még olcsóbb), ami átvisz a Száván. Innen aztán ki lehet kerülni Zágrábot, de elég kacskaringós az út és kicsit hosszabb. Viszont Bjelovar körül nincsenek akkora dombok mint Krizevcinél.

Nekem ennyi a tapasztalatom, meg az hogy két dologra kell felkészülni: 1. Szlavóniában szállást nagyon nehezen találni (magyar pénztárcának megfelelőt) ezen az útvonalon

2. Nem árt vízzel jól feltölteni a kulacsokat, mert ott nem úgy van - ez 3 éve volt -, hogy minden faluban van közkút. Krizevciig konkrétan egyet se láttam, pedig nagyon figyeltem (persze lehet mégis elhagytam valahol). Megoldás: Berzencén fel kell tölteni a készletet.

Az árak Szlavóniában kb. a magyar szinten vannak, sőt kicsit talán még drágább is, főleg a víz aminek nem tudom mi az oka.

Ha lenne még kérdésed, megpróbálok rá válaszolni.

Ja, az 1.-nek csak annyit, hogy legendákkal nem ijesztgessen. Horvátországban egyes részeken még láthatók golyólyuggatta házak, Gotovina plakátok, meg rengeteg kirakott zászló, amik emlékeztetnek a háborúra, de aknák a turisták által lakott helyeken NINCSENEK! Szlavóniában, Baranyában és a dalmát részeken folyt a háború, voltak elaknásított területek, de ezek nagy részét mára felszámolták. Biciklivel meg nem hiszem, hogy a bosnyák határ mentén fognak kerekezni az erdőben, meg azt se, hogy az útról letérve 2 km-re bent fognak sátorozni (vadkemping amúgy is tilos, bár nem kell bexarni). Ennyi eszük meg csak van.

Medvék meg Zágrábtól északnyugatra vannak, hiúz meg fél az embertől. Kb. ugyanakkora az esélye egy vadállat támadásnak, mint a Bükkben, aknára lépésre meg kb. 1%-al nagyobb az esély mint itt. (kb annyi, mint hogy a szemben lévő építkezésen a JCB pont egy 250 kilós amerikai bombába ütközik).