Német vagy angol kultúra?

angol!

nekem az jobban tetszik, nem tudom megmondani miért...a német nekem egyszerűen nem tetszik annyira...egyik országban sem éltem még, de olyan helyen élek, ahol németül beszélnek.

ezzel nem akarok senkit sem megsérteni, pláne nem az előttem írót, aki írta, hogy német!!!

én éltem USA-ban egy évet,

Angilában fél évet

és 4 éve Németeknél.

Hát ez elég vegyes, de én is a németeknél találtam meg a helyemet.

Itt ha bemész egy puccos üzletbe, pl ahol a legolcsobb ruha is 300€-nál kezdödik (minap törtent meg velem, 200€-t akartam kiadni max egy ruháért) és látja az eladó hogy nem veszel semmit, akkor is nagon kedves és ad tippeket hol vehetsz azért a pénzért magadnak és nem dob, ki nem néz le.

De ha bemész egy fodrászatba is úgy kezelnek hogy kinyalják a seggedet. mindenhol én csak pozitív emberekkel találtam magamat. az ügyintézések itt sem zökkenö mentesek de az irodisták ilyen helyeken egyszerüen szuper kedvesek.

akár hova megyek a gyerek kezébe mindig nyomnak valamit. ma pl voltam hentesnél az egy darab parízert adott neki, a pék egy fél zsemlét, a gyógyszertárban meg szölöcukrot. már mondtam ebédszünetbe megyünk és a gyerek jól alkik, de ez minden alaklommal így van.

maga az emberek is megállnak és vadidegenekkel beszélgetnek.

pl én egy kisvárosban élek. itt ha kimegyek a kislányommal sétálni kb 3 ember állít le utközben beszélgetni akiket egyáltalán nem ismerek. ha megnézünk egy kutyát útközbe a gazdija közelebb hozza. az idös nénki mind oda jönnek ügybügyölni, de egy tini is ránk mosolyog. szóval minap gondolkodtam, hogy miért nem tudja valaki itt jól érezni magát. habár nem beszélem szépen a nyelvet, de teljesen folyékonyan és mindent megértek, még sem néznek le vagy ki.

habár én angliában is jól éreztem magamat, jobban mint az USA-ban. USA-val csak a nagysága és ridegsége volt a bajom, az ünnepmentesség, a sok kultura együtt (new yorkban éltem) és bármikor vissza mennék, de ott nem tudnék élni.

anglia sem lett a szivem csücske, habár volt pár fini kaja, de ott sem éreztem magamt ennyire pozitívan mint a németeknél.

itt még nem láttam boltost aki ne mosolyogna, vagy bankost aki durcás lenne.

ha haza megyek rögtön szembe tünik otthon mindenki milyen szomoru, búval bélelt, nem tud mosolyogni és semminek sem örülni.

Szerintem a német és a magyar nem különbözik annyira, így a mindennapokat tekintve.

Az angolok mentalitása kicsit más, azt talán meg kell szokni.

Hozzáteszem, huzamosabb ideig egyik helyen sem éltem kinn - sajnos... :( De tervezem! :)

Viszont a német kultúrával nőttem fel (német nemzetiségi iskolák, sváb település...), úgyhogy azt elég jól ismerem. Az irodalmukat pl. nagyon szeretem.

Az angol/amerikai iránt pedig érdeklődtem, utána olvastam, stb. Nekik is szeretem az irodalmukat, meg a filmjeiket.

Amerikában sajnos sosem voltam, Londonban viszont igen, és azt vettem észre, hogy ott kicsit "hidegebbek" az emberek. De lehet persze, hogy csak nekem tűnt így. :)