Él valaki innen észak-nyugat Angliában? (Lancashire tartomány- Lancaster, Preston, Morecombe környéke) Milyennek találjátok?

Én 2 hét múlva már Manchesterben fogok, ha jól tudom, akkor az is az a tartomány :)

Szóval pár hét múlva szívesen válaszolok a kérdésedre, ha figyelmeztetsz rá.

Bár Manchester közigazgatásilag nem tudom, hova tartozik jelenleg, de eléggé északnyugat...

Első vagyok. Elsősorban tanulni jöttem ide, de van mostmár munkám is, részmunkaidős.

Állítólag a Manchesteriek nagyon barátságosak, de mivel én utoljára 10 éves voltam, amikor angolok között voltam (londonban), ezért ezt nem nagyon tudom megállapítani, de nincs velük semmi baj azt leszámítva, hogy a srácok az utcán teljesen gátlástalanul szólítanak le csajokat...

Igazából én eléggé szenvedek a kultúrális különbségektől még így is, mindenki rettentő zárkózott a magyarországi egyetemistákhoz viszonyítva, más itt egy házibuli, mint otthon pl... Mondjuk ha valaki dolgozik, és nagyrész más bevándorlókkal van együtt és lakik együtt, az nyilván ezekből szinte semmit nem érzékel.

Még a higiéniai körülményeket nehéz megszokni, az angolok nemnagyon fektetnek energiát a takarításba, se az utcákon se az otthonukban és a buszok is elég gázosak nap végére.

Persze azért van egy csomó jó dolog is, mindenki nagyon segítőkész, ha valamit nem találsz, akkor nem az a szokás, hogy elmagyarázzák, hogy hol van, hanem inkább odakísérnek (pl tesco-ban, suliban...). Meg általában mindenki nagyon érdeklődő, itt akikkel találkoztam, azok mindannyian tudtak valami érdekességet magyarországról (ami néha még enge is meglepett) és én egyáltalán semmi olyat nem tapasztaltam, hogy nem örülnek a bevándorlóknak, sőt, hallottam már olyat angol csajtól nemzetközi buliban, amikor mindenki kicsit mesélt a hazájáról, hogy hát akárhogy is van, ma biztosan anglia kultúrája a legsokszínűbb, itt mindent megtalál az ember egy helyen (ami többnyire igaz is). Szóval attól egyáltalán nem kell félni, hogy kinéznek, mert valaki bevándorló. És pl amikor egyszer mentegetőztem az angol nyelvtanom miatt, amikor egy tanárom megdícsért, hogy azért milyen jókis dolozatot írtam, akkor arra meg az volt a válasz (pedig néha tényleg borzalmas nyelvtani hibáim vannak, főleg szóban), hogy ugyan már, ahhoz képest, hogy ő hogy beszél bármilyen idegen nyelvet (pedig ő még asszem beszél is valamennyit franciául), nekem nincs miért aggódnom.

Igazából már kismilliószor hallottam azt a mondatot, hogy "don't worry too much". Szóval ha valaki képes megszokni az itteni életet akkor annak jó hely lehet. De ez nem én vagyok azt hiszem... :)