Lehet használni a bankkártyát Angliában?

Sok jó tanács, de a kétlépcsős azonosítás miatt akkor sem tud vele online vásárolni, ha tudja a CVC-t, nem?

Jó, én szinte havonta járok az USA-ba, havi 3-4szer Európába, de nem látok komolyabb költségeket amit a bankolásom okozna. Nemrég küldték azt az összefoglalót a bankból, kb. 40 ezer volt az összes banki költségem egy évre. Van eurós számla kártyával a számlacsomagomban, Európában azzal fizetek, az USA-ban meg készpénzzel, hitelkártyával de egy csomó helyen lehet PayPallel fizetni, ahová kapom az amerikai munkadíjamat, ha nem készpénzzel fizetnek. Egyedül az autókölcsönzéshez kell a hitelkártya és a szállodai deposithoz, de azt visszarakják.

Szóval nekem semmi értelme Revolutozni

#11 "kétlépcsős azonosítás miatt akkor sem tud vele online vásárolni, ha tudja a CVC-t, nem?"

Nem mindig van két lépcsős azonosítás. Ha olyan oldalon használja (márpedig aki kártya adatokat lop az olyan helyen fogja), ahol nincs, akkor nem véd a két lépcsős azonosítás. Jobb nem kockáztatni, hogy a CVC kódodat megtudják-e vagy sem.

"nem látok komolyabb költségeket amit a bankolásom okozna"

Nem is a bankolásod okozza a többlet költségeket, hanem az árfolyam váltási különbségek. Ez nem jelentkezik külön kiadási tételként az elszámolásnál. Egyszerűen minden vásárlásod többe kerül miatta, hogy magasabb összeggel terhelik a kártyádat.

"Van eurós számla kártyával a számlacsomagomban, Európában azzal fizetek"

Ez mind szép és jó, de itt is a részleteken múlik minden. Az, hogy van az adott ország pénznemére számlád, csak a képlet egyik fele. A kérdés az, hogy oda mikor és hogyan kerül a pénz. Ha folyamatosan van bevételed mindegyik pénznemben, akkor elég jó helyzetben vagy, hiszen abban a pénznemben keresed meg a fizetésed (egy részét), amiben el is költöd. Ez tiszta helyzet, itt nincs árfolyam veszteséged.

Ha viszont más pénznemben keresed meg a pénzt, mint amiben elköltöd, ezért időnként át kell utalnod egyik pénznemű számládról a másikra, ott már bejön egy deviza váltási árfolyam kérdés. Nagyban befolyásolhatja, hogy mennyi Eurót ér a Forintod (vagy fordítva), hogy milyen időpillanatban, milyen aktuális árfolyamon váltod át a pénzedet - ahogy az is, hogy egy hagyományos bank teszi meg ezt a váltást, vagy egy fintech cég jóval kedvezőbb árfolyamon.

Pl. Ebben a pillanatban az OTP (csak mert itt találtam meg az aktuális árfolyamont legkönnyebben) 394,05-es középárfolyam mellett 383,01 forintért veszi meg az Euródat, ha az EUR számládról utalsz a forint számládra (vagy az EUR kártyáddal fizetsz HUF árazású dolgokért), de 405,08-ért adja el neked az Eurót, ha a forint számládról utalsz az EUR számládra (vagy forint alapú kártyával fizetsz EUR árazású dolgokért). Ez minden egyes HUF/EUR tranzakciódnál érvényes különbség.

Ez 22,07 forint veszteséget jelent Eurónként. 10 Eurónként 200 forint, 100 Eurónál 2000 forint veszteség nem olyan nagy tétel. Kérdés, hogy hányszor ennyit költesz havi, éves, 10 éves távlatban a saját számládtól eltérő pénznemekben. Ha elköltesz így 500-1000 Eurókat is így, akkor már nagyon könnyen bukhatsz 10-20 ezer forintokat csak azon, hogy a megfelelő árfolyamon váltást használod-e vagy nagyvonalúan a bankodnak adod ezt a pénzt, mert eszedbe sem jut számolni vele...

Ezzel szemben a Revolut a közép árfolyamot használja (nagyjából, de a hagyományos bankoknál lényegesen közelebbi árfolyamon vált), így lényegesen jobban jársz vele, ha a Revolut váltja a pénzed, nem a bankod.

"az USA-ban meg készpénzzel, hitelkártyával de egy csomó helyen lehet PayPallel fizetni"

És milyen árfolyamon váltasz KP-t (meg milyen díjat fizetsz érte, hogy KP-t veszel ki a kártyádról)? Milyen pénznemben van a hitelkártyád, amivel fizetsz és milyen pénznemet használó számláról fizeted vissza a hitelkártyával elköltött pénzt?

Ha mindig minden pénzed ugyanabban a pénznemben jön be, mint amiben kiadod, akkor nincs árfolyam veszteséged.

Viszont amint egy másik pénznembe kell valahol átváltanod az eltérő pénznemben megkapott pénzedet, ott rögtön bejön a képbe, hogy a különböző pénznemek közötti váltáson te mindig veszíteni fogsz valamennyi pénzt. Hagyományos bankok esetén többet, fintech cégek esetén valamivel kevesebbet.

Itt már nagyon nem mindegy, hogy február 1-jén 384,87 forint volt egy Euró, február 29-én meg 393,89-ba került ugyanaz az egy Euró (közép árfolyamon). Vagyis alap hangon Eurónként 10 forint különbséget jelent, hogy melyik időpillanatban utalsz az EUR számládról a HUF számládra. 1000 Euró átutalásakor 10 ezer forint veszteséget okozhat, ha nem a kedvező árfolyamú időpillanatban utalod át a pénzt egyik számláról a másikra.

Ez akár kedvezhet is neked, főleg, ha figyelsz is rá, hogy mikorra időzíted a valuta váltást, hogy kihasználd az árfolyam ingadozást. Meg hogy mikor melyik szolgáltatóra bízod...

"egy csomó helyen lehet PayPallel fizetni"

És a PayPalre milyen pénznemben kerül be a pénzed? Merthogy a PayPal csak egy pénz közvetítő cég. Ugyanúgy működik, mint egy bank.

Ha ugyanabban a pénznemben adod ki a pénzt, amiben neked bejön, akkor csak átfolyik a PayPalen és ilyenkor nincsen díja, veszteséged sem rajta. Viszont amint valuták közti átváltásra kerül sor, itt is rögtön bejön a kérdés, milyen árfolyamon is vált neked a PayPal egyik pénznemről a másikra...

Sőt magukon a banki terminálokon, weboldalakon is megadhatod, hogy milyen pénznemben számoljanak. Ez a legnagyobb átverés, mert ilyenkor maga a webshop, bolt, kártyás terminál fogja átváltani neked más pénznemre az általuk a saját pénznemükben megadott hivatalos árat. Ez a váltási árfolyam pedig nekik fog kedvezni. Nézd csak meg, hogy melyik oldal milyen árfolyamon váltja át a saját díjait.

Éppen ezért érdemes mindig a bolt, webshop, terminál saját valutáját választani, mert ott nincs váltási díj, amivel ők (lényegében tetszés szerint) növelik, hogy mennyibe kerül neked, amit veszel. A saját bankod mindig kedvezőbben szokott valutát váltani, mint a neked terméket eladó weboldalak és a bankkártya terminálok. A Revolut és fintech cégek pedig még kedvezőbb árfolyamon, mint a hagyományos bankok.

"Szóval nekem semmi értelme Revolutozni"

Lehet, hogy így van. Főleg, ha mindent alaposan kiszámoltál, átgondoltál és helyes következtetésekre jutottál.

Ha minden általad használt pénznemre van külön számlád és mindegyik pénznemben csak az abban a pénznemben bejövő pénzeket költöd el, így nincs szükséged a számlák közti pénz mozgatásra - és az ezzel járó valuta váltásra, akkor lehet, hogy igazad van.

Viszont ha csak forint, EUR és USD számláid vannak, akkor rögtön lehet értelme Revolutoznod, amint egy harmadik, negyedik, ötödik valutát használó országba utazol, ahol nem ezeket a pénznemeket használják (Anglia, Svájc, Svédország, Norvégia, és még lehet hosszan sorolni), amire van bankszámlád.

"Nemrég küldték azt az összefoglalót a bankból, kb. 40 ezer volt az összes banki költségem egy évre."

Szuper! Ebben az éves díjban benne van mindegyik bankszámlád, bankkártyád, hitelkártyád, átutalások, készpénz felvételek és minden más banki szolgáltatás használatának a díja.

Akkor most hasonlítsd össze ezeket a banki díjakat, hogy mennyibe kerülne ugyanez a Revoluttal, Wise-al, Curve-el, más egyéb fintech cégeknél.

A kétlépcsős azonosítás a bankom részeről áll fenn, nem? Akarmikor vásárolok, mindig jön a push, hogy jóváhagyom-e. Temunál, banggoodnál.

Jó, elismerem, az én esetem speciális, az eurós alszámlámra az eurós kártyára úgy kerül a pénz, hogy vagy én teszem be amit euróban kaptam, vagy euróban utalják. Nekem forintban nincs jövedelmem, de még közös a számlánk a feleségemnel, neki forintban van jövedelme, de arról külföldön ritkán költünk. Amit az USA-ban keresek, azt egyrészt előre elküldik PayPalre, másik felét ott adják kp-ban. A Krogerben vagy Targetben igyekszem kp-val fizetni.

Ami váltás szempontjából érint, az az, hogy az esetek 90%-ban autót kell bérelnem odaát és ahhoz kell a hitelkartya, ami a magyar, forintszámlánkhoz kapcsolódik. Hiába teszem vissza azonnal a pénzt, van valamennyi veszteség.

Így jön ki az az évi 40 ezer banki költség.

#15 "A kétlépcsős azonosítás a bankom részeről áll fenn, nem?"

Nem a te bankodtól függ, hanem a kereskedő bankjától. A két lépcsős azonosítás egy EU szabályozás, ami csak azokat a kereskedőket köti, akiknek EU pénzintézettel van szerződése. De vannak olyan tranzakciók, amikre az EU szabályozás nem követeli meg a két lépcsős azonosítást.

"Akarmikor vásárolok, mindig jön a push, hogy jóváhagyom-e."

Eddig jó, de aki ellopja a kártyád adatait, az nem lesz ennyire diszkrét, hogy csak olyan helyeken vásároljon, ahol van két faktoros hitelesítés.

Sőt valószínűleg kimondottan keresni fogja (már eleve tudja?), hol nincs két lépcsős azonosítás és ott elég a CVC kódodat tudnia.

A két lépcsős azonosítás növeli a biztonságot, de még nagyobb a biztonság, ha a CVC kódodat sem tudják, ezért érdemes lekaparni a kártyáról.

Tudod, attól hogy van a lakásban riasztó, még nem árt, ha bezárod az ajtaját is.

Igen a te eseted speciális, de nem csak abban az irányban, mint te gondolod.

"Nekem forintban nincs jövedelmem"

Ezzel teljesen megfordul a helyzeted. Míg mások a forintban megkeresett pénzüket itthon forintban költik el és csak külföldi vásárlásoknál kell számolniuk az árfolyam különbségekkel, addig te "itthon vagy külföldön" (a kereseted szempontjából), nem külföldön. Te itthon költesz más pénznemben, mint amiben keresel.

Jön a korábbi kérdés: itthon melyik számláról költesz, milyen pénznemben, milyen árfolyamon váltva?

"de még közös a számlánk a feleségemnel, neki forintban van jövedelme, de arról külföldön ritkán költünk."

Ha itthon mindent a feleséged forintban megkeresett bevételéből vesztek, akkor nincs árfolyam váltási költségetek, viszont egymással elszámolási problémátok lehet miatta, ha te csak a külföldi költségeket állod a saját számláidról.

Ha itthon hitelkártyáról vásárolsz, akkor az a nagy árfolyam kockázatú kérdés, hogy azt a hitelt mikor és milyen árfolyamon fizeted vissza.

Ha tudod ügyesen időzíteni az árfolyam váltásokat, hogy mindig akkor mozgass pénzt a deviza számlád és a forint számlád/hitelkártya között, amikor épp neked kedvez a HUF/EUR árfolyam, akkor akár jól is járhatsz vele.

De még így is esélyes, hogy többet buksz azon, hogy a bankod váltja az árfolyamot a két pénznem között, mint amennyit az árfolyam ingadozáson tudsz nyerni.

Ahelyett, hogy hitelkártyát használsz és annak visszafizetését a saját bankod árfolyamán váltod, esélyes, hogy jobban járnál, ha inkább Revolut vagy Curve kártyával intéznéd az árfolyam váltást. Curve esetén ez mindig a vásárlás pillanatában történik meg kedvezőbb árfolyamon, Revolut esetében viszont ugyanúgy tudsz játszadozni a kedvezőbb árfolyam időpontjának kivárásával, mint a saját bankodnál, csak az árfolyam is kedvezőbb - meg a számlavezetési díj is jóval kedvezőbb a Curve esetén, mint a hagyományos bankok deviza számláinál.

De nézd meg magadnak a díjtételeket és számold ki, hogy mivel, hogyan jársz legjobban. Nem célom semmiről meggyőzni téged. Csak vegyél figyelembe minden tényezőt, mert ugyebár az ördög mindig a részletekben lakozik - leginkább azokban a részletekben, amik felett az ember hajlamos felületesen elsiklani, ahelyett, hogy a lehetséges buktatókat figyelembe venné.

Értem. Remélem legalábbis. Úgy szoktam csinálni, hogy ha valami olyan helyről vásarolok ahol először próbálkozom és van okom óvatosnak lenni, akkor a számlánkhoz kapcsolódó virtuális kártyára teszek pénzt és azzal fizetek. már több, mint 25 éve vásarolok online külföldről és itthonról is, még soha semmilyen bukta nem történt.

Amit a feleségem keres az bőven elég minden magyarországi költésünkre. Igaz, voltak évek amikor ez nem volt igaz, át kellett váltanom a jövedelmem egy részét forintra és valószínűleg akkoriban jelentős árfolyamveszteségeket szenvedtünk. De most már nem kell. Egyrészt az euro gyűlik az eurós számlán, a dollár meg a paypalen és kp-ben.

A hitelkártyát én csak amerikai autóbérlesre és európai, ázsiai vagy amerikai szállodára használom és mivel a lakossági forint folyószámláról minden költést rövid határidővel visszateszek, olyan nagy veszteségek nem érnek, de biztos van valamennyi.

Ez viszont egy ilyen prémium kártya állítólag nagy presztízzsel meg világra szóló utasbiztosítással. Persze társkártya a feleségem nevére szólóhoz kötve (ő az övét egyáltalán nem használja), de tényleg nem volt még elfogadással semmi gondom. Sem Alamonál, sem Sixtnél sem Nationalnál nem szokott gond lenni.

Nem tudom a Revolutnak milyen a használata ilyen szempontból, mert mintha hallottam volna panaszokat, de fél füllel, úgyhogy lehet, hogy teljesen félreértettem a dolgot

#17 "már több, mint 25 éve vásarolok online külföldről és itthonról is, még soha semmilyen bukta nem történt."

De a CVC kód nem is a te vásárlásaid miatt került szóba. Az olyan visszaélések ellen elég jó védelmet nyújt az általad említett megoldás.

Azért érdemes a kártyáról lekaparni a bank által balga módon rányomtatott CVC kódot, mert bárki hozzáfér a kártyádhoz és tud róla csinálni egy fényképet a mobiljával (pl. szállodában hagyod és bemegy a takarító, odaadod a kártyát egy étteremben/szállodában fizetéshez, kinyitják a konditeremben/uszodában az öltöző szekrényed, elhagytad és visszaadják, stb), máris tudja használni a kártyádat online vásárlásra, mert minden adatot megszerzett hozzá.

Te pedig nem is sejted, hogy megszerezték a kártyád adatait, ezért letiltatni sem fogod a kártyát és a többi költés között nem biztos, hogy szemet fog szúrni néhány plussz tranzakció.

"Persze társkártya a feleségem nevére szólóhoz kötve (ő az övét egyáltalán nem használja)"

Minek két kártya, ha ő egyáltalán nem használja?

"Amit a feleségem keres az bőven elég minden magyarországi költésünkre."

Így valóban megússzátok az árfolyam váltásokból származó problémákat.

Innen már nem bankkártya, de pénzügyi tudatossági kérdés, hogy milyen módon használod a pénzedet.

"az euro gyűlik az eurós számlán, a dollár meg a paypalen és kp-ben."

Ezek nem túl jó döntések. A bankszámlán lekötetlenül és KP-ben nem kamatozik a pénzed, viszont az infláció miatt folyamatosan veszít az értékéből.

Lehet, hogy sokkal jobban járnál, ha a feleséged forint keresetét befektetnétek mondjuk magyar állampapírokba és kellően magas árfolyamnál átváltva inkább a valutát élnétek fel a mindennapi dolgokkal.

Viszont ha neked ennyire USD és EUR alapú minden bevételed, akkor érdemes lenne legalább utána nézni, hogy milyen költségei lennének egy külföldi EUR/USD számlának - ahol esetleg EUR és USD befeketetési lehetsőégeid is jobban lennének, mint a magyar bankoknál.

De ezek mind csak felvetések, amiket érdemes lehet mérlegelned, ha már elkezdtünk róla beszélgetni.

"Nem tudom a Revolutnak milyen a használata ilyen szempontból, mert mintha hallottam volna panaszokat, de fél füllel, úgyhogy lehet, hogy teljesen félreértettem a dolgot"

Fő és pláne egyedüli számlának nem az igazi a Revolut, meg nagyon sok pénzt állandóan tartani sem rajta. Elfogadási gondok nem szoktak lenni vele (nem hallottam még ilyenről). Azzal szoktak inkább problémák lenni, hogy akinél nagy összegek mozognak a Revolutra, ott időnként előfordul, hogy hosszabb-rövidebb időkre befagyasztják, különféle igazolásokat kérnek a pénzmosás elleni nemzetközi törvényekre hivatkozva és mivel a hagyományos bankokkal szemben itt nincs ügyfélszolgálat (ezért tud jóval olcsóbb lenni a hagyományos bankoknál), jóval körülményesebb elintézni az ilyen problémákat. De ilyenről is csak cikkeket olvastam eddig, nekem még sosem volt hasonló gondom a Revoluttal az évek során. Igaz néhány százezernél több pénzt nem is szoktam egyszerre rajta tartani.

Érdekes és hasznosnak tűnő dolgokat mondasz, megfontolom őket.

Azért van két kártya, mert nekem a lakossági folyószámlánkra nem jön jövedelemként bevételem, amit befizetek az nem számít annak és ezért csak a feleségem hitelképes, az ő nevére adtak hitelkártyát amit ő nem használ, a hozzá igényelt társkártyát viszont én igen az utazáshoz, ami viszont számomra bevételt hoz. Hát elég egyedi problémáink vannak, azt mondták a bankban, hogy ilyen folyószámla már nincs is, hogy XY és neje, csak egyéni számlák vannak...