Hogyan, vagy hol találhatók stoppos társakat?

Általában benzinkutaknál, autós pihenőkben szoktak lenni. Mi amikor Angliából Magyarországra megyünk, vagy vissza mindig ilyen helyeken futunk bele a stopposokba. De társakat sosem vesznek fel. Sőt ma már nagy szerencés (vagy sem) az a stoppos akit felvesznek. Én nem stoppolnék, nem éri meg. Sok az őrült autós is.. Tavaly nyáron egyébként egy pihenőben ebédeltünk amikor egy stoppos lány mellénk ült, hogy vigyük el egy darabig. Mondtuk, hogy nem, próbálkozzon másvalakinél. Sírva fakadt, hogy hajnali 4 óra óta van itt, és senki nem veszi fel. Már majdnem megsajnáltam (én mint nő), ezért kérdeztem, hogy ha Münchenig elvisszük az jó lenne-e neki. Erre a válasza: " Jaj, nagyon király lenne, Ez nagyon jó.. akkor szólok a haveromnak, hogy akkor pakoljon" Mondom-- HEEE arról nem volt szó, hogy többen vagytok!!! Igen ketten vannak, de ha ketten kérnek stoppolást akkor tényleg nulla az esélyük.

Nem vittük el. Mi olyan 1 órával később indultunk, és amikor mentünk el, láttam, hogy tovább probálkozik egyedül, de még szóba sem álltak vele.

Ismerősöd vagy szerencsés vagy ostoba..

Én rengeteget stoppoltam, igaz hogy zömében nem most, hanem tíz éve, egyetemi hallgatóként, meg még utána pár évet. A tapasztalatom az, hogy fiú-lány párokat könnyebben felvesznek, illetve az is, hogy a benzinkútnál leszólítós sztori sokkal de sokkal hatékonyabb, mint az állok és integetek. Szemtől szembe sokszor felvesznek azok, akik az út szélén otthagynának. Ráadásul akikkel így elbeszélgetek, biztos hogy onnantól másképp gondolnak a stopposokra. (Általában látványosan leesik a sofőrök álla, amikor elmondom, hogy milyen szakokon tanultam és mi a munkám.)

Szerintem stoppos társakat a couchsurfing-en lehet találni, meg állítólag facebook csoportokban, de azt még nem néztem. Viszont sajnos ez egy nagyon kényes dolog: együtt stoppolni valakivel. Barátságok, párkapcsolatok mentek már rá. :) Jóval kiszolgáltatottabb helyzet ez, mint egy normál utazás, szükséges talpraesettség, állóképesség és hát leginkább együttműködési készség. Még egy jó ismerőssel elindulni is kockázat, mert olyan új szitukat kell megoldani, amik nagyon messze vannak a hétköznapoktól és jó eséllyel egyikőtök sem tudja, hogy "szokott" viselkedni ilyen helyzetekben. Nekem 2 hónap volt a legtöbb, amit stoppolva utaztam, itt szerencsére jó volt az útitárs, de volt, amikor vissza kellett fordulnom egy másik útitársam miatt, egyszerűen nem funkcionáltunk együtt.

"vannak országok, ahol...egyszerűen nem veszik fel a stopposokat, pl. Franciaország, Szlovákia...

A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ilyen helyeken felvesznek, azok általában világlátott, magasan képzett emberek"

Ezek szerint pl a franciák nem elég magasan képzettek ahhoz, hogy elvigyenek téged egy ingyen fuvarra?!

" A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ilyen helyeken felvesznek, azok általában világlátott, magasan képzett emberek""

3 diplomám van. Bejártam a világot ( a munkám végett is) de sosem vettem fel stoppost, és nem is fogok..

Nem fusztráció, hanem csak annyi, hogy semmi kedven vadidegenek fuvarozni ingyen..Ha utazni akar valaki fizessen érte. Mint mindenki más.

Te ez vagy, de szerencsére nagyon sok magasan kvalifikált ember nem ilyen. Igaz, hogy jópáran közülük szintén stoppoltak fiatalként és gyakorlatilag cserébe azért, mert őket felvették, ők is viszik a stopposokat. Nem minden mérhető pénzben és nagyon is érdemes önzetlenül adni, mert visszajön. Persze nyilván aki csecsemőkorától a fogához veri a garast és semmit sem ad ingyen, az ezt sosem fogja megtapasztalni. Nem irigylem őket, különösen akkor nem, amikor kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek és mások jóindulatára szorulnak. Amikor a pénz nem segít rajtuk, hanem csakis az segít, hogy valaki tud-e nekik ingyen, önzetlenül adni.

Az egy dolog, hogy sajnos nagyon sok diáknak nincsenek anyagi lehetőségei, sokaknak a megélhetésre sem jut. Persze akinek lehetősége van akárhány diplomát megszerezni, csekély eséllyel van olyan helyzetben, hogy tanulás mellett még dolgozzon azért, hogy pl. eltartsa a kisebb testvéreit vagy segítse a szüleit. Attól még persze elképzelhetné, hogy vannak akiknek önhibájukon kívül kevesebb jutott és közös érdekünk, hogy támogassuk egymást. Lehet, hogy egy olyan csóró hallgatót veszel fel egyszer, aki autóstoppal megy egy konferenciára, ami akkora hatással lesz az életére, hogy egy híres tudós lesz később és százszorosan fizeti vissza a tudományával azt az árat a társadalomnak, amivel az támogatta őt fiatalkorában.

A világlátottság pedig a franciák esetében teljesen mást jelent, nem kellene nulla tapasztalattal direkt félremagyarázni az olvasottakat. Sok francia ember annyira büszke a franciaságára, hogy hiába ért más nyelveket, nem hajlandó megszólalni rajtuk. Ez munkatapasztalat. A többit pedig olyan emberek mondták, akik Franciaországban vettek fel. Akik mind olyan emberek voltak, akik azáltal szerezték nyitottságukat, hogy tanultak, dolgoztak más országokban és ezzel magyarázták azt, hogy nekik nem derogál segíteni valakinek az úton, míg sok honfitársuk ki sem mozdul otthonról és azt hiszi, hogy ő a világ alfája és omegája.

Mindenesetre eléggé kicsinyes és nem túl irigylésre méltó, hogy azt ragadjátok ki a stoppolásból, hogy "ingyenes". Sokan azért stoppolnak (vagy vesznek fel stoppost...!), mert egy lestoppolt úton érdekes beszélgetéseket lehet folytatni. A vonaton régebben lehetett még beszélgetni, ma mindenki a telóját bámulja. Képzeljétek, van akinek egy idegen megismerése, egy jó beszélgetés még értéket jelent a valós emberi kapcsolatok totál bedarálódásában...! És van olyan sofőr, aki örül annak, hogy a naponta levezetett x idejében néha legalább szórakozik is valamit. Sőt, olyan sofőr is van, akit jó érzéssel tölt el, hogy segített valakinek. Az már világossá vált, hogy tőletek ez a tapasztalat teljesen idegen. Attól még elképzelhetitek, hogy vannak másmilyen emberek is.

Az én szememben egészen elképesztő, hogy milyen lelkülete van valakinek, aki inkább végigdönget az úton egyedül egy autóban, kárörömmel és irigységgel a szívében, ha stoppost lát, minthogy adjon egy kicsivel több értelmet annak, hogy egyáltalán legyártották az autóját. Csak úgy a klímaváltozási parában jelzem, hogy ha beül hozzád egy stoppos, konkrétan lefelezi a Te felelősséged abban, amit Te az autóutaddal hozzáadsz az az egészhez. Persze ezek után nem bocsátkozhatom optimista becslésekbe, hogy mennyire is izgat Téged akár a környezeted, akár a társadalom, amiben élsz.

Ja és még egy dolog, hogy miért stoppolnak sokan külföldre: Nem azért mert csórók, hanem mert ez az a módja a világlátásnak, amikor TÉNYLEG találkozol egy másik kultúrával. Tudom, ennek befogadása is nagyon nehéz lesz, de képzeljétek el, vannak olyan emberek, akiknek nem az jelenti az utazást, hogy elrepül egy távoli szigetre és ott egy szállodában lógatja a lábát egész nap, majd visszarepül és utána fél évig arról beszél, hogy biztosan a legutolsó ember is értesüljön róla, hogy ő milyen menő. Szóval vannak olyan marslakók, akiket a másik országban a másik kultúra is izgat. Hogy hogyan élnek, hogyan gondolkodnak ott az emberek. És a legjobb módja megismerni ezt, ha rájuk bízzuk az utazásunkat. Én akkor stoppoltam el a Balti államokba, amikor beléptünk az Unióba. Nem volt róla még semmi infó a neten, Szovjetunió útikönyvre és egyetemi tanulmányaimra hagyatkozhattam (innen is jött az ihlet, hogy oda szeretnék elmenni). Egy olyan pillanatában kaptam el ezeket a kis ébredező országokat, ami egy nagyon múló pillanat volt, de nagyon megérintő és emberközeli is egyben. Ennek biztosan nem lehettem volna részese, ha akár egy útikönyv alapján saját autóval, akár csoportos kiránduláson veszek részt. Ehhez kellettek azok az emberek a wartburgos öreg bácsitól, aki kézjelekkel magyarázta, hogy szerinte szexturisták vagyunk :D a tanítónőn át, aki vezetés közben a padlón keresgélte a cd lemezeit és elvitt minket egy kolostorba, ahol befogadtak éjszakára, a finn lelkészig, aki kitett Vilnius külvárosában, majd Finnországban is vendégül látott. Én elfogadom, hogy van olyan, akit ez tényleg nem izgat, akinek csak egy híres képtár mond valamit vagy aki az utazásból azt a részt élvezi a legjobban, amikor félválról odavetheti valakinek, hogy jah, tegnap jöttem meg Dubaiból...